A rossz hangulat, levertség, a hangulatingadozás vagy a kimerültség, melyek a depresszió tüneteiként is ismertek lehetnek, a tél közeledtével akkor is rendszeresen megnehezíthetik mindennapjainkat, ha alapvetően derűs és vidám személyiségek vagyunk. Akkor érdemes aggódnunk, hogyha ezek általánossá válnak, s nem csak a kedélyállapotunkra gyakorolt hatás miatt: egészségünket is veszélyeztethetik.
Világszerte mintegy félmilliárd ember él együtt cukorbetegséggel, a hatalmas szám azonban folyamatosan tovább nő. A diabétesz az idő múlásával egyre több embert érint, hiszen egyre nagyobb arányban válnak túlsúlyossá az emberek. A diabétesz 2-es típusa, mely felnőttkorra alakul ki, illetve a depresszió között egyértelmű ok-okozati összefüggésre figyeltek fel a kutatók, de vajon a testsúly is közrejátszik ebben? A legfrissebb kutatások válaszokat adnak a régóta feltett kérdésekre. Annyit elöljáróban elárulunk, hogy az okok a genetikában keresendők.
Amikor nem csak a vasárnap szomorú
Nem csak az elhízás veszélye fenyegeti a felnövekvő generációkat – pedig ez is a diabéteszhez vezető egyenes út egyik jellemzője, de a depresszív viselkedés is egyre inkább elterjed a fiatalabb generáció tagjai között.
A fokozott mentális leterheltséggel együtt járó általános melankólia az emberi civilizáció kezdete óta jelen van, már Hippokratész is megemlékezett róla. A leginkább az általános szomorúsággal jellemezhető lelkiállapotot a 19. század óta betegségként kezelik.
Amikor a szomorúság nem csak egy ideiglenes állapot
A Semmelweis Egyetem szakmai oldala szerint a depressziós hangulatzavar diagnózisához az alábbi tünetek együttes fennállása szükséges.
Érzelmi tünetek: szomorúság, rosszkedv, örömképtelenség, öngyűlölet, szeretetképtelenség.
Motiváció: érdeklődése csökkent, nincs kedve semmihez.
Viselkedés: produktivitása, aktivitása csökken, gyakran csak fekszik az ágyban, energiahiányról panaszkodik, lelassul. Görnyedt testtartás, halk beszéd jellemzi.
Kognitív tünetek: a depresszióval küzdő személy végtelenül negatívan látja önmagát, a világot, jövőjét, pesszimista, reményvesztett, koncentrációs képessége gyenge.
Testi tünetek: fejfájás, emésztési zavar, fogyás, hízás, szédülés, alvászavar, állandó fáradékonyság.
Orvosi értelemben a legalább két héten keresztül, de akár éveken át szomorúsággal, rosszkedvvel, örömképtelenséggel és öngyűlölettel élő embereket tartják depressziósnak. A hangulatzavar nem csak az önértékelésre és a lelkiállapotra hat, a kognitív funkciókat, életvezetést és a motivációt is negatívan befolyásolja.
A tyúk és a tojás
Azt, hogy a cukorbetegek között kétszer-háromszor nagyobb a depressziós betegek aránya, mint az egyéb, autoimmun betegségekben szenvedők esetén (az inzulinfüggő diabéteszre autoimmun betegségként tekintünk, de a felnőttkorban diagnosztizált cukorbetegek 12 százaléka szenved a kór látens autoimmun formájában), már régóta tudták, és sejtették azt is, hogy lehet valamiféle összefüggés a két betegség jelenléte között. A brit Diabetes UK kutatóorvosai is arra voltak kíváncsiak, miként hat egymásra a két betegség.
Vajon a cukorbetegség hat a lelkiállapotra, vagy a depressziósok számára jelent nagyobb kockázatot az autoimmun betegség kialakulásának lehetősége?
„Ez a rendkívül fontos tanulmánybetekintést enged a genetika, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió közötti összefüggésekbe”– összegezte a Diabetes UK kutatási igazgatója, dr. Elizabeth Robertson a vizsgálatokat.
A tanulmány elkészítése során több százezer brit és finn beteg adatait használta fel, köztük 19 000 2-es típusú diabétesszel élő emberét, akik közül 5000-et diagnosztizáltak depresszióval, és mintegy 153 000-en tartották magukat – egyelőre diagnózis nélkül – depressziósnak.
Mivel az elhízás és a cukorbetegség között is komoly összefüggések vannak, kíváncsiak voltak arra is, hogyan viszonyul egymáshoz ez a három tünet. Így megvizsgálták azt is, hogy a depresszióval érintetteknél vajon az elhízás mennyire általános. Mint kiderült, a társadalmi átlaghoz képest ebben csak csekély mértékű eltérés mutatkozott, a depressziós cukorbetegeknek alig 36%-a volt érintett a túlsúlyban is.
A depresszió és a cukorbetegség kapcsolata
A kutatók azonban találtak hét olyan genetikai red flaget, amelyek ténylegesen hozzájárulnak a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió együttes megjelenéséhez. Ezek a közös genetikai markerek szerepet játszanak az inzulinszekrécióban, az agy, a hasnyálmirigy vagy a zsírszövet gyulladásában, és az ezekben a biológiai folyamatokban bekövetkező változások potenciális jelei lehetnek annak, hogy valakinél a depresszió és a cukorbetegség egyaránt megjelenhet.
S bár a cukorbetegek körében gyakran kialakuló depresszió közvetlen okát még nem sikerült megtalálniuk, a tanulmány eredményei abból a szempontból mindenképp hasznosnak bizonyultak, hogy a cukorbetegek figyelmét felhívják arra, hogy a melankolikus mentális állapottal igenis kell foglalkozni, illetve a depresszióval diagnosztizáltakat az inzulinszint rendszeres ellenőrzésére ösztönözzék.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
