demencia tünete

Az Economx cikke szerint a következő 16 évben Magyarországon nőhet az egyik legnagyobb mértékben a demens betegek száma. Az OECD-országokban a becslések szerint több mint 21 millió ember szenved demenciában. 

A lassuló beszéd a demencia tünete lehet

Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2040-re közel 32 millióan küzdenek majd ezzel a betegséggel. Megelőzés és az orvostudomány fejlődése nélkül 2040-re 12 OECD-tagországban, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Japánban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában is a demencia előfordulási gyakorisága ezer lakos esetében elérheti a 25 főt. Három országban Japánban, Lettországban, Szlovéniában pedig a 30-nál többet.

A Torontói Egyetem kutatói eközben érdekes összefüggést fedeztek fel az időskori elbutulás és a beszéd tempója között. A kutatás során 125 egészséges, 18 és 90 év közötti önkéntes vett részt három különböző tesztben.

Például egy felmosófáról készült képet kaptak, miközben a fejhallgatóban elhangzik a seprű szó, és a vizsgáztató felteszi a kérdést, miszerint: „Ű-re végződik a képen látható tárgy elnevezése?”. Így kiderülhet, hogy a kutatás alanyai képesek-e felismerni a képet, illetve megnevezni a rajta látható tárgyat úgy is, hogy közben egy nagyon hasonló funkciójú tárgy neve hangzik el a háttérben. A második feladat az volt, hogy a jelenlévők kaptak két összetett képet, amelyet egyenként kellett leírniuk egy perc alatt, egy mesterséges intelligenciával működő szoftver pedig elemezte, hogy mennyire gazdagon használták a nyelvet a kép elmeséléséhez. 

Az utolsó teszt standard feladatokat tartalmazott a mentális képességek felmérésére, amelyek hajlamosak az életkorral csökkenni, és összefüggésben állnak a demencia kockázatával.

Ezek magukban foglalták a végrehajtói funkciók ellenőrzését, vagyis az egymásnak ellentmondó információk kezelésének, a fókuszálásnak és a zavaró tényezők elkerülésének képességét. Sokról kiderült ezek közül, hogy az életkorral hanyatlásnak indul, beleértve a szókeresési sebességet is.

Ezzel is észlelhető a kognitív hanyatlás

A Torontói Egyetem kutatói azt találták, hogy a beszédsebesség fontosabb mutatója lehet az agy egészségének, mint a szavak keresésének nehézségei, amely gyakran előforduló tünet a kor előrehaladtával. A tudósok azt is leszögezték, hogy az eredmények olyan új eszközök és beavatkozások kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek hozzájárulhatnak az idő előrehaladásával a kognitív hanyatlás mielőbbi felismeréséhez és az agy egészségének megőrzéséhez. Jed Meltzer, a tanulmány társszerzője így nyilatkozott:

Eredményeink azt mutatják, hogy az általános beszédsebesség változásai az agyban bekövetkező változásokat tükrözhetik.

„Ez azt sugallja, hogy a beszédsebességet a standard kognitív értékelések részeként kell tesztelni, hogy segítsenek az orvosoknak hamarabb észlelni a kognitív hanyatlást, és ily módon az agy egészségét hosszabban megőrizni az idősebb pácienseknél.”

A szavak keresgélésétől nem kell tartani

A kutatók azonban arra is kitértek, hogy az eredmények nem biztos, hogy azt jelzik, hogy a gyorsabb beszédre való trenírozás hatással lenne az idős emberek agyi egészségére, esetleg megállítaná vagy késleltetné az időskori elbutulást.

Fontos különbség, hogy a kutatók megállapították; valójában a beszéd közbeni hosszabb szünet – amikor az idősek keresik a mondandójukhoz a megfelelő szavakat – nem feltétlenül jelezhet kezdődő demenciát, inkább az öregedés normális velejárója. Sokkal inkább a szüneteket körülvevő folyamatos beszéd egyre lassabb tempója lehet árulkodó. 

Ha szeretnéd megtudni, mivel támogathatod az agyad egészségét, olvasd el ezt a cikkünket is.