A kognitív hanyatlás már-már népbetegségnek számít, a világ minden országában fenyegeti az idősebb generációt. A teljes kiőrlésű gabonafélék rendszeres fogyasztásával azonban tehetünk ellene. Mutatjuk, miből mennyit kell enni a tudomány mai állása szerint.
Azt hihetnénk, a demencia az időskorral együtt járó, természetes betegség, azonban ez egyáltalán nem így van.
A demencia megelőzhető
Bár világszerte egyre nagyobb tömegeket érint a kognitív funkciók leépülése, nem törvényszerű velejárója az idő múlásának. A szellemi frissesség a világ számtalan országában akár százéves korig állandó, a kék zónák emberei között ismeretlen betegség a demencia. Hogy ez miért alakult így, arról többször írtunk már, az azonban a kutatási eredmények alapján egyértelmű, hogy a táplálkozásnak igenis nagy szerepe van abban, mennyire vág majd élesen az eszünk nyugdíjaskorunkban.
Számtalan élelmiszert vizsgáltak már nemcsak a belekre, de az agyműködésre gyakorolt hatásukat tekintve, ugyanis a bélrendszer állapota és az agyfunkciók között összefüggés van.
Egy 3000 fő részvételével zajló kutatás az idősek étkezési szokásain keresztül vizsgálta, melyek lehetnek a demencia kialakulását megelőző ételek. A kutatók arra jutottak, hogy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása, abban az esetben, ha naponta legalább háromadagnyit eszik belőlük az ember, összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlási folyamatok lassulásával.
„A teljes kiőrlésű gabonák bizonyos előnyei közé tartozik a súlykontroll, a jobb emésztés, a jobb vércukorszint, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a vastagbélrák kockázatának csökkentése” – nyilatkozta a kutatást vezető egyik táplálkozási szakértő, Karen Z. Berg.
A kutatók hat éven keresztül követték mintegy 3000, 75 év feletti ember mindennapos étkezési szokásait. Pontosan megfigyelték az általuk elfogyasztott élelmiszereket, illetve rendszeresen ki kellett tölteni egy olyan tesztet, melyben többek között az epizodikus és a hosszú távú memóriát, illetve az észlelési sebességet mérték.
Mint kiderült, azok, akik étkezésükbe naponta legalább 3 alkalommal teljes kiőrlésű gabonaféléket is beépítettek, kevésbé voltak érintettek a demenciában.
A vizsgálat érdekessége az, hogy nemcsak az étkezést és az agyi funkciókat vizsgálták, hanem a kutatásban részt vevő emberek etnikai hovatartozását is. A vizsgált személyek 60 százaléka afroamerikai volt, ők már a kezdetektől jóval több teljes kiőrlésű gabonafélét ettek, mint az európai gyökerekkel bíró résztvevők – így volt lehetőségük a különbségeket is dokumentálni. Ezek akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor a kognitív összeomlás bekövetkezett, ugyanis a feketék körében a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása képes volt lassítani a folyamatokat, azonos életkor esetén mintegy 8 évvel tűnt frissebbnek elméjük állapota, mint fehér honfitársaiké, amennyiben a fent említett módon táplálkoztak.
„Nem lepődtünk meg teljesen az eredményeken. Korábbi tanulmányunk kimutatta, hogy a feketék táplálkozási szokásai eltérnek a fehér lakosokéitól – összegezte dr. Xiaoran Lu, a kutatás vezetője. Tanulmányunk azt találta, hogy a fekete résztvevők nagyobb arányban fogyasztanak naponta egynél több teljes kiőrlésű gabonát, mint a fehérek. Előbbi csoport tagjai közül azokon, akik a legtöbb teljes kiőrlésű gabonát ették, sokkal lassabb memóriaromlást figyeltünk meg, 8,5 évvel fiatalabbnak felelt meg memóriájuk állapota, mint azoké, akik csak kis mennyiségben fogyasztották ezeket a gabonákat.”
A kutatók úgy vélik, hogy mindez azt bizonyítja, az általánosságban követett, mindennapos étrend is hozzájárul ahhoz, milyen állapotban lesz a memóriánk időskorunkra, ha viszont változtatunk egészségtelen szokásainkon, az nemcsak a demenciát lassíthatja, de egyes kardiometabolikus betegségeket is megelőzhet.
„Továbbra is vizsgáljuk a teljes kiőrlésű gabonákból származó specifikus tápanyagokat és azok összefüggését az agy egészségével. Tekintettel a teljes kiőrlésű gabonák magas rosttartalmára, a bél-agy tengelyre vonatkozó új kutatások azt sugallják, hogy a rostok hozzájárulnak az agy megfelelő működéséhez” – mondta a kutató, hozzátéve: a vizsgálatok tovább folynak, a cél az, hogy nemzetiségtől és étkezési kultúrától függően sikerüljön árnyalni a megfelelő étrendet mindenki számára.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
