A kutatók a mesterséges intelligencia segítségével jöttek rá arra, hogy a bélflóránk is képes megmutatni, milyen gyorsan öregszünk.
Jobb edzettségi állapottal lassabb az öregedés
Szinte hihetetlennek, és valljuk be, ijesztőnek is tűnik, hogy az úgynevezett mesterségesintelligencia-alapú epigenetikai órák képesek az öregedési folyamat mérésére, valamint betegségek és még a halál előrejelzésére is. Az epigenetikai öregedésórák a magasabb edzettségi fokot lassabb öregedéssel és egészségesebb élettel hozzák összefüggésbe.
A kutatók előtt eddig is ismert volt, hogy a bélfóra folyamatosan változik a különféle betegségek és az életkor előrehaladtával, ám az epigenetikai öregedésórákkal való kapcsolata eddig ismeretlen volt.
Az epigenetika a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.
A vizsgálat arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génkifejeződése szempontjából.
Ha lassú az öregedés, kisebb a gyulladás esélye
„Hogy erre fényt derítsünk aktív egyének bélflórájából és véréből származó epigenetikai mintákat gyűjtöttünk, melyeket az egyének edzettségi adataival is kiegészítettünk, majd alkalmazva a mesterségesintelligencia-alapú epigenetikai öregedésórákat, összefüggéseket kerestünk a gyorsult öregedés, a bélflóra összetétele és az edzettség között. Azt találtunk, hogy a fizikailag aktív középkorú, illetve idős egyének között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult” – mondta Kerepesi Csaba.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a lassult öregedést és a magasabb edzettségi szintet mutató egyének bélflórájában nagyobb arányban fordultak elő azok a baktériumok, amelyeket gyakran gyulladásgátlással hoznak összefüggésbe.
Összefoglalva, az eredményeink azt sugallják, hogy a mikrobiom egyes megváltozásai összefüggésbe hozhatók a vér alapján mért gyorsult öregedéssel és az edzettségge” – tette hozzá Kerepesi Csaba.
Annál jobb, minél jobban változik a bélmikrobiom
Egy korábbi tanulmány már bebizonyította, hogy a bélrendszerben élő baktériumok, vírusok és gombák billióinak elemzésével megjósolható annak valószínűsége, hogy hosszú és egészséges életünk lesz-e. Az életkor előrehaladtával a bélmikrobiom összetétele hajlamos megváltozni, és minél nagyobb a változás, annál jobb az egészségünk szempontjából.
Egészséges emberekben a korai felnőttkorban a bélrendszerben uralkodó mikrobák az évtizedek során egyre kisebb hányadát teszik ki a mikrobiomnak, miközben a többi, kevésbé elterjedt fajok aránya nő. A tanulmány kimutatta, hogy a kevésbé egészséges embereknél ennek az ellenkezője történik, vagyis a mikrobiom összetétele viszonylag statikus marad, és ezért hajlamosak korábban meghalni.
A kutatási eredmények azt igazolják, hogy az öregedéssel folyamatosan átalakuló bélmikrobiom az egészséges öregedés jele.
A tudósok egy ideje gyanítják, hogy a mikrobiom szerepet játszik az öregedésben. Tanulmányok kimutatták például, hogy a 65 éves és idősebb, viszonylag sovány és fizikailag aktív emberek bélrendszerében nagyobb mennyiségben találhatók bizonyos mikrobák, mint az olyan idősekében, akik kevésbé fittek és egészségesek.
A banán kiváló vitaminforrás, de ennek ellenére vannak, akiknek nem javasolt a gyümölcs fogyasztása. Ha szeretnéd tudni, mikor tanácsos mellőzni a banánt, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
