Biztosan te is tapasztaltad már, hogy bizonyos ételek után vagy egy-egy stresszesebb időszakot követően hasi panaszaid, puffadás, hasgörcsök – esetleg hasmenés – jelentkeznek. Ez teljesen normális, ugyanakkor, ha ezek a panaszok hosszú ideje, szinte állandóan végigkísérik a mindennapjaidat, bizony előfordulhat, hogy komolyabb problémát jeleznek.
Milyen emésztőrendszeri problémákra utalhatnak ezek a panaszok?
Az egyik ilyen „betegség” az irritábilisbél-szindróma (vagyis IBS), amely egy manapság nagyon gyakran előforduló emésztőrendszeri funkciózavar. Az IBS semmilyen kóros szervi elváltozással nem jár, a panaszok általában 30 éves kor környékén jelentkeznek először. A tünetek rendkívül változatosak és általánosak, így sokszor nehéz rájönni arra, hogy tulajdonképpen IBS áll a hátterükben, összességében azonban elmondható, hogy a gyakori – akár mindennapos – hasgörcsök, a puffadás, a hasmenés mind-mind utalhatnak erre a betegségre. Az IBS kialakulásának oka ismeretlen, azonban megfigyelhető, hogy sok esetben hosszan tartó – feldolgozatlan és kezeletlen – stresszes időszakokat követően jelennek meg az első tünetek, melyhez nagymértékben hozzájárul a nem megfelelő étrendi kultúra, az elégtelen táplálkozási szokások megléte.
Az emésztőrendszeri, bélrendszeri panaszaid másik oka a SIBO, azaz kontamináltvékonybél-szindróma (Small Intestinal Bacterial Overgrowth) lehet. A bélrendszerünkben, a mikrobiomunkban a jó és a rossz bélbaktériumok egyensúlyban vannak. Ez így normális, és egészséges. Azonban, ha valamilyen oknál fogva a vékonybélben megnövekszik a vastagbélből származó baktériumok száma (és „szennyeződik”, azaz kontaminálódik a vékonybél), kellemetlen panaszok jelentkeznek, úgymint a puffadás, fokozott gázképződés, hasi görcsök vagy a hasmenés-székrekedés váltakozása.
A gyakran fennálló hasgörcsök, hasmenés és egyéb emésztőrendszeri problémák esetén áteresztő/szivárgóbél-szindrómára is gyanakodhatunk. A nevével ellentétben – ami valljuk be, kicsit ijesztő – ebben az esetben is arról van szó, hogy a bélflóra baktériumainak egyensúlya felborult, amelynek következtében a bélflóra nem tudja kellőképpen ellátni a feladatát, azaz a számunkra káros dolgok kiszűrését, emiatt több olyan anyagot is „áteresztenek, amire nekünk semmi szükségünk nincs. Az elégtelen védelmi funkciók miatt visszamaradt méreganyagok miatt gyakran gyulladás alakul ki, amely felelős az emésztőrendszeri tünetekért és fájdalmakért.
Amennyiben ezeket az emésztőrendszeri tüneteket konkrétan össze tudod kötni valamilyen jellegű ételféleség elfogyasztásával (például tejtermékek), érdemes kivizsgáltatnod, hogy valamiféle speciális érzékenység, intolerancia vagy allergia okozza-e ezeket a panaszokat. Ebben az esetben mindenképpen keresd fel a háziorvosodat vagy a gasztroenterológusodat!
Mit tehetsz annak érdekében, hogy a panaszokat elkerüld?
Az emésztőrendszeri, de főleg a bélrendszeri panaszok elkerülése érdekében addig, amíg a károsodott mikrobiom (azaz bélrendszerünk baktériumflórája) „meggyógyul”, és újra megfelelő arányban lesznek benne a jó és rossz baktériumok, érdemes fokozottabb odafigyeléssel megválogatni, mit eszünk. A puffadás, hasgörcsök, hasmenés elkerüléséért és a bélrendszer regenerálásáért egy különleges, úgynevezett alacsony FODMAP-tartalmú diétát érdemes követni (a panaszok elmúlásáig, az állapot javulásáig, a gyógyulásig).
Csökkentett FODMAP-tartalmú étrend
A FODMAP egy betűszó, amelynek jelentése: Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok. Ez az elnevezés azokra az élelmiszereinkben és nyersanyagainkban található szénhidrátokra utal, melyek emésztése és feldolgozása bizony – még az egészséges – bélrendszerünket is megterheli. A rosszul megemésztett szénhidrátok visszamaradnak a bélrendszerünkben, vizet kötnek magukhoz (ez okozza a gyakori hasmenést) és így haladnak tovább a vastagbélben élő bélbaktériumainkhoz. A bélbaktériumaink táplálékként hasznosítják ezeket a szénhidrátokat, feldolgozzák és lebontják őket, amely egy fokozott gázképződéssel járó folyamat (ez eredményezi a puffadást és görcsöket).
Melyek ezek a (FODMAP) szénhidrátok?
- Fruktóz: ez a gyümölcsökben és zöldségekben lévő gyümölcscukor.
- Laktóz: vagy tejcukor, mely a tejtermékekben megtalálható szénhidrát.
- Fruktánok: megtalálhatók sokféle élelmiszerben, többek között a gluténtartalmú gabonákban, mint a búzában, rozsban, árpában.
- Galaktánok: főleg a hüvelyesekben megtalálható szénhidráttípus.
- Poliolok: az élelmiszerekben előforduló fajtájuk a cukoralkoholok, mint pl. a xilit(ol), szorbit(ol), maltit(ol) és mannit(ol). Általában csökkentett cukortartalmú édesítőszerek és élelmiszerek alkotói, de a természetben is megtalálhatók gyümölcsökben, zöldségekben.
Annak érdekében, hogy a károsodott emésztőrendszert ne terheljük le ilyen mértékben, továbbá a kínzó tüneteket is enyhítsük, az állapot javulásáig kerüljük azokat az élelmiszereket és nyersanyagokat, amelyek magas FODMAP-tartalmúak, azaz ezeket a „megterhelő” szénhidrátokat tartalmazzák. Az állapot javulása után, lassan fokozatosan vezessük vissza az étrendünkbe ezeket a táplálékokat!
A cikkben elhangzó információk általános jellegűek, nem helyettesítik az egyéni dietetikai tanácsadást.
