Így sérülhetsz meg egy nagy nevetésben vagy tüsszentésben, ez a teendő, ha így jársz

Hogyan fordulhat elő, hogy tüsszentés vagy köhögés során meghúzzuk a hasizmunkat? Elmondjuk, mi történik ilyenkor, hogyan lehet megelőzni, illetve mit tegyünk, ha már bekövetkezett a baj.

Léteznek olyan szinte banálisnak tűnő sérülések, amelyek bár a mindennapokban is előfordulnak, a szürrealitás határát súrolják, és meglehetősen kínos vagy éppenhogy kacagtató, hogy ilyen megtörténhet velünk – még akkor is, ha épp fájdalmak közepette bosszankodunk vagy mosolygunk rajta. Ilyen például amikor tüsszentés, köhögés vagy nevetés során meghúzzuk a hasizmainkat. 

A hasizmok sérülése természetesen előfordulhat sportolás közben is, vagy valamely tudatos fizikai tevékenységünk során, jelentős igénybevétel esetén. Ilyenkor a sérülés leggyakoribb oka lehet a bemelegítés hiánya, a túlzott erőkifejtés, az eleve hipertónusos, görcsös izomzatot érő behatás, vagy éppen a fáradt izmok további erőltetése. Az izomhúzódások fajtáiról és kezelési protokolljairól itt írtunk már korábban. 

A sporttevékenységektől eltérően az olyan önkéntelen reakciók, mint a tüsszentés vagy a köhögés, valamilyen külső stimulus hatására történnek. Szervezetünk elsődleges célja ilyenkor egy reflexszel helyreállítani a légutak integritását. Ilyenkor a rekeszizom és a bordaközi izmok erőteljesen összehúzódnak, hogy a levegő erőteljes kifelé lökésével megszabaduljunk a problémát kiváltó, irritációt okozó dologtól. Ebbe a folyamatba a hasizmunk is bekapcsolódik: ha nagyon erőteljes az irritáció, akkor akár egészen fájdalmas mértékben. 

Ráadásul, mivel a törzsizmaink frontális láncolata révén ezen a területen szinte minden mindennel összefügg, a hasi nyomás növekedése a medencefenék izmaiban is kontrakciót vált ki: ha a hasizmaink vagy a medencefenék izmai eleve gyengék, akkor ez a kigyűrűző hatás akár alhasi vagy medencekörnyéki fájdalom formájában is jelentkezhet. 

Ha meghúzódik a hasizom, pár nap pihentetésre lesz szükség
Ha meghúzódik a hasizom, pár nap pihentetésre lesz szükségMStudioImages / Getty Images Hungary

Elviekben tehát akár egy darab erőteljes tüsszentés, köhögés is kiválthat olyan mértékű igénybevételt az izmokban, hogy húzódás lesz az eredménye – főleg, ha nem vagyunk rá felkészülve – de hasonló eredménye lehet egy intenzívebb nevetőrohamnak is. 

Vannak olyan esetek, amikor ez még kellemetlenebb kimenetelű lehet, például:

  • Terhesség során, amikor a hasizmok egyébként is megnyúlnak
  • Hason fekvő helyzetben, megnyújtott izmokkal
  • Hasi műtétet követően, még nem teljesen begyógyult sebbel

Mit tudunk tenni a reakció tompítása érdekében? Természetesen magán a kiváltó inger mértékén, ha már elindult a folyamat, nem tudunk változtatni, de íme néhány tipp, amelyekkel tompíthatjuk az igénybevételt, ha érezzük, hogy szervezetünk már készülődik beizzítani a tüsszentést, köhögést, nevetést:

  • Próbáljunk az addigi véletlenszerű testtartásunkból mihamarabb egyenes helyzetbe kerülni, és előre bekapcsolni a törzsizmainkat
  • Igyekezzünk elkapni a légzés ütemét. Mivel a reakció során levegő áramlik kifelé, próbáljunk már elkezdeni egy kilégzést, mire élesedik a tüsszentés vagy köhögés. 
  • Ha van egy párna a kezünk ügyében, próbáljuk a hasunkhoz szorítani, hogy tompítsuk a feszülést. Hasizmaink működésének integritása egyébként is problémás terhesség során, közvetlenül szülés után, műtétet követően, kezeletlen szétnyílt hasizom esetén. Ilyenkor az izomzat gyengesége miatt rosszabbul reagál a hasüregi nyomásra: még jobban szétnyílnak a hasizmok a gyenge pont mentén (heg, linea alba); ekkor valamit rászorítva tudjuk csökkenteni rajtuk a nyomást. Enélkül ráadásul a medencefenékre hárul a nyomás ereje lefelé, mely további tüneteket (fájdalom, inkontinencia) okozhat. 
  • Nézzünk fel! Ha felfelé nézünk, jobb helyzetbe kerül a törzsünk ahhoz, hogy bekapcsoljanak a medencefenék izmai és tompítani tudják a lefelé ható nyomást; ugyanígy a haránt hasizmaink, melyek a gerinc és ezáltal a törzs stabilitásáért felelnek. 

Ha a rendelkezésünkre álló néhány másodpercben sikerül a fentiekből néhányat kivitelezni, jelentősen csökkenthetjük az izomszövet károsodásának kockázatát. A továbbiakban végignézzük, mik a teendők, ha mégis bekövetkezett a baj.

A cikk az ajánló után folytatódik

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

A húzódás kezelése

A húzódás során az izomrostok különböző mértékben sérülhetnek. Ennek a tünetei lehetnek: 

  • fájdalom
  • duzzanat
  • görcsös izomállapot
  • képtelenség az izmok megfeszítésére, bekapcsolására

A regeneráció első lépése az érintett izmok pihentetése lenne egy kis ideig (legalább 1-2 napig), bár ezt a hasizmok esetében meglehetősen nehéz kivitelezni. Próbáljuk – amennyire lehet – kímélni a törzsizmainkat: ne csavarodjunk erőteljesen, az ágyból az oldalunkra fordulva keljünk fel, valamint ne emeljünk, ne hajolgassunk. Az érintett területet jegelhetjük is, hogy a gyulladás lejjebb menjen. 

Óvatos, finom nyújtások segíthetnek a vérkeringés fokozásában – azonban mindig figyeljük a fájdalomküszöbünket, a túlnyújtás még nagyobb károkat okozhat!

Ha súlyos a húzódás, bandázzsal vagy haskötővel segíthetünk az izmokról levenni a terhelést a gyógyulás során.

Használhatunk izomlazító krémeket (gyulladáscsökkentő komponenssel), fordulhatunk gyógymasszőrhöz, esetleg kinesio tape-pel vagy manuálterápiás kezeléssel is elősegíthetjük a szövetek regenerálódását.

Mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz? 

Bár alapvetően az izomhúzódást érdemes orvosnak megmutatni, enyhébbnek tűnő esetben nem feltétlenül szükségszerű. Ám ha a következő tünetek közül bármelyiket észleljük, ne késlekedjünk: 

  • ha a fájdalom erőteljes, és nem csökken
  • ha a tünetek nem múlnak
  • rosszullét, hányás, szédülés esetén
  • láz esetén
  • ha az izomsérülésen kívül kidudorodást is tapasztalunk a hasfalon (ebben az esetben sérv is jelentkezhet)

A gyógyulás első fázisát követően óvatosan dolgozzunk újra az érintett izmokkal. Forduljunk kérdéseinkkel az orvosunkhoz, kérjük gyógytornász, képzett edző, mozgásterápiás szakember segítségét. A teljes gyógyulás – a sérülés mértékétől függően – heteket vagy hónapokat is igénybe vehet, melynek során kellő gondossággal és sok türelemmel kell eljárnunk, hogy az esetleges rásérülésnek elejét vegyük. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra