Mi köze a hasi hegeknek a derékfájáshoz és a belső szervi, alhasi panaszokhoz? Több, mint gondolnánk.
Mi a heg?
A tönkrement szöveteink pótlásaként létrejövő hegek olyan kollagéndús szövetek, amelyek feladata pótolni az eredeti szöveteket, zárni a nyílások helyét, bizonyos mértékig helyreállítva a terület ruganyosságát, s ezzel együtt a funkcióit is. A hegek tehát összetapasztják a sebet, azonban ez nem csupán a felszíni rétegekben jön létre, hanem a mélyebben fekvő kötőszövetekkel is összehegesedés történik.
A heg szövete ugyan kollagént tartalmaz, de nem annyit, mint az eredeti, tönkrement szövet, így sosem lesz ugyanolyan rugalmas. Pókhálószerűen terjed, igyekszik fogást találni a környező területeken, vándorol, így évek – akár évtizednyi idő – alatt is kialakulhatnak és változhatnak a hegesedések.
A hasi területen a heg műtéti beavatkozásokat követően jön létre: a császármetszés az egyik leggyakoribb ezek közül, de akár a laparoszkópos műtétek vágása is, vagy bármely más invazív beavatkozás eredménye lesz a hasi heg.
A köldök alatti alhasi területen a bőr alatt két réteg fascia fut, mélyebben, a hasizmok között, alatt, további négy réteg. A fascia – eredeti magyar nevén izompólya – jelentősége sokkal nagyobb, mint lokálisan közrefogni az egyes izmokat: voltaképp mindent mindennel összeköt a testünkben, az izomláncolatokat, belső szerveinket. Ezek a kötőszövetes rétegek optimális állapotukban lekövetik az izmok ruganyos megnyúlását és összehúzódását. A hasfal átvágásával ezek a rétegek sérülnek, a seb nyomán keletkező heg megmerevedésével pedig egymáshoz tapadnak – ezt hívjuk letapadásnak vagy adhéziónak. Ennek egyik folyománya, hogy az egyes hasizomrétegek nem tudnak zavartalanul elcsúszni egymáson, ellátva a funkciójukat.
A letapadások következményei
A szuboptimális hegesedés a hasi területen számos olyan láncolatba beépülhet – akadályozva azok egészséges működését –, melyeknek akár mozgásszervileg, akár élettanilag fontos szerepük van. A hasi terület mobilitásától függ például a medence helyzete, a gerincünk ágyéki szakaszának állapota: ezek jelentős mértékben kihatnak tartásunkra, izmaink terhelhetőségére, gerinccsigolyáink és porckorongjaink állapotára. A derék- és hátfájás, keresztcsonti vagy medencekörnyéki fájdalmak kialakulása összefügghet tehát a hasi sebek gyógyulásával.
A letapadások a belső szerveket is hozzátapaszthatják a hasfal és medence környéki terület más szöveteihez, melynek eredményeként az emésztést, hólyagürítést, menstruációt is károsan befolyásolhatják.
Az adhéziók, letapadások megelőzésének módja a korán megkezdett hegkezelés, vagyis a heg mobilizálása. Ennek meg kell történnie a bőr szintjén, mélyebben az izmok és a fascia rétegeiben, valamint a szervek körül is.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A sebgyógyulás folyamata
A műtétet követő gyógyulásnak több szakasza van. Első a hemosztázis: a vérzés elállása. Ezt követi a gyulladás, mely folyamat az immunrendszer működését jelzi: a szervezet így távolítja el a kórokozókat és mozgósítja a helyreállításért felelős sejteket. Ekkor a heg környéke természetesen fájdalmas és gyulladt lehet, ám mégis – a körülményekhez képest – meg kell próbálni minél többet mozognunk, hogy a heg merevedését megakadályozzuk. A sétálás ekkor is jótékony hatással bír, de persze mellette vigyázni kell, hogy ne emeljünk súlyos tárgyakat, ne toljunk vagy húzzunk semmit jelentős erőkifejtéssel.
A proliferatív fázisban új vérerek és új szövetek fejlődnek. Az érési fázis során pedig a „remodelling” megy végbe, vagyis a kötőszövetes egyesülés, az „ideiglenes” nem funkcionáló sejtek helyére a véglegesek kerülnek, és ezek elkezdenek épülni, igazodni a környezethez. Ekkor, néhány hét elteltével már nem maga a seb fáj, hanem a hegszövet terjedése, alakulása. Ebben a szakaszban már ideje magát a heget és a körülötte levő szöveteket elkezdeni mobilizálni, megakadályozandó a heg hasi üregbe való továbbterjedését.
Mobilizációs technikák:
- Légzőgyakorlatok – a rekeszizom közvetlen kihatással van a hasizom mozgására.
- Masszázs – gyakorlott fizioterapeuta végezheti, és megmutatja az otthoni, napi szinten végezhető gyakorlatokat.
- Fascia kezelésének manuális terápiái (kézzel vagy eszközökkel)
- Kinesiotape
Minél hamarabb megakadályozzuk a heg elmerevedését, lazítjuk a lágyszöveteket, megakadályozzuk a letapadást, annál gyorsabban regenerálódik a terület, és annál kisebb valószínűséggel alakulnak ki később ebből kigyűrűző problémák. Érdemes tehát mindenféle hasi sérülést vagy beavatkozást követően felkeresni olyan hegkezeléssel foglalkozó szakembert, aki ezt a folyamatot minél hamarabb segít sínre állítani.
Mivel a fasciadisztorziók hatását és ezzel együtt a hegek gyógyulásának jelentőségét igazán az utóbbi években sikerült alaposan feltérképezni, érthető hát, ha régebben a sebhelyekkel a tényleges sebgyógyulást követően nem igazán foglalkoztunk. A jó hír, hogy a régi hegek is kezelhetők, a letapadások lazíthatók. Ha egy vagy több hasi sebet szereztünk az évek folyamán, s akár mozgásszervi, akár alhasi panaszokkal élünk, érdemes elgondolkodni ezek összefüggésén, és felkeresni egy terapeutát. Hegkezeléssel jellemzően gyógytornászok, gyógymasszőrök, manuálterapeuták, mozgásterapeuták foglalkoznak: egyre nő szerencsére azon szakemberek száma, akik összefüggéseiben szemlélik a páciens panaszait, és komplex megoldásokat kínálnak a kezelésre, melybe többek között a hegek vizsgálata és szükséges kezelése is beleértendő.
