A migrénes fejfájás nagyon kimerítő, és a napi teendők elvégzésében is akadályoz. A lüktető fájdalom mellett émelygés, rosszullét, fény- és hangérzékenység is jelentkezhet, az egyes rohamok pedig akár napokig is eltarthatnak. A kutatások szerint azonban a testedzés hathatós segítséget nyújt a migrén ellen, még akkor is, ha olykor épp a túlzott testmozgás váltja ki a fejfájást – olvasható az Elemental szakértőinek tollából.
A túlzásba vitt edzés is okozhat fejfájást
A migrén okairól számtalan teória született már. Korábban az volt az általános elképzelés, hogy a rohamokat az agyi artériák összehúzódása okozza. Manapság viszont már számtalan okra vezetik vissza a fájások jelentkezését, ezek közé tartozik a stressz, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, nők esetében a menopauzával járó hormonális változások, az alvásproblémák, bizonyos ételek fogyasztása, sőt a túlzott testi megerőltetés is.
Egy 2013-as kutatás szerint a migréntől szenvedők 38 százalékánál előfordult már, hogy egy megerőltető edzés következtében jelentkezett a fejfájás – emiatt a válaszadóknak több mint a fele abba is hagyta a kérdéses sportot. Az egyik magyarázat a szervezetben található tejsav (laktát) szintjének rendellenes megemelkedése. Az edzéskor ugyanis az izmokban tejsav képződik, a laktáttúltengés pedig gyakran jelzi a migrének kialakulását. Nem tisztázott azonban, hogy a magas tejsavszint okozza a fejfájásrohamokat, vagy éppen azok mellékhatásaként nő meg a vegyület mennyisége – állítja Kevin Weber, az Ohiói Állami Egyetem orvosi központjának neurológusa.
Egy másik teória szerint a migrén felbukkanása a homeosztázis, vagyis a szervezet egyensúlyának felborulását jelzi. Az edzés közbeni folyamatos rohangálás, testhelyzet-változtatás, izzadás, fokozott szívverés könnyen kiválthatja a rohamokat. A dehidratáltság szintén gyakori okozója a migrénnek, márpedig edzés közben igen sok folyadékot izzadunk ki.
Mégis segít a testmozgás
Bármilyen meglepő, az edzés mégis sikeres ellenszere lehet a migrénnek. Több tanulmány bizonyította, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a rohamok hevességét és időtartamát. Mi lehet ennek az oka? Mint Weber magyarázza, a mozgás segíti a különböző gyulladáscsökkentő hatású hormonok felszabadulását, és csökkenti a gyulladást okozó hormonok szintjét az agyban. Emellett az edzés a béta-endorfin mennyiségét is növeli, amely hormonnak fájdalomcsökkentő szerepe van. (Egyébként is a felszabaduló endorfinnak köszönhetjük, hogy egy kiadós edzést követően boldognak érezzük magunkat.)
Leghatásosabbnak a mérsékelt-közepes erősségű kardióedzések bizonyultak, például a hosszabb időn keresztül végzett úszás, szobabiciklizés vagy gyaloglás. A jóga és a különböző nyújtógyakorlatok is segíthetnek. A legmegfelelőbb módszer egyénenként változik, ezért magadnak kell belőnöd, pontosan milyen edzés használ a legjobban – véli dr. Carolyn Bernstein, a Brigham és Női Kórház neurológusa. Sokaknak hasogatni kezd a feje egy kiadósabb futás vagy súlyemelés után, mások viszont gond nélkül átvészelik a keményebb edzéseket is.
Dolgozd ki a tökéletes edzéstervet
Fontos, hogy rendszeresen mozogj és fittebb formába hozd magad. Minél felkészültebb a szervezeted, annál jobban bírod a stresszt és a nyomást, vagyis annál könnyebben kerülheted el a migréneket. Kezdetben kicsit nehézkes lehet, mire rátalálsz a legmegfelelőbb edzéstervre, de érdemes rászánni az időt és az energiát. Az edzés akár a fájdalomcsillapító gyógyszerek alternatívájaként is szolgálhat, amiket egyébként a migrén kezelésére ír fel számodra az orvos.
