A törzsünket alkotó izmok közül a legjelentősebb szerep a hasizmaink által alkotott rendszernek jut. Persze szép hasizmot nagyon sokan szeretnének, de ez a kívánság elég leegyszerűsítő ahhoz a valósághoz képest, ami a hasunk körül lakozik. Ha már elfelejtettük a biológia-tananyagot, ideje egy kicsit leporolni. Ki emlékszik például arra, hogy hátul is van hasizmunk?
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
Hasizmaink négy rétegből állnak, és mivel a testünk szimmetrikus, mindegyiknek van jobb és bal fele is. Ezek együttesen alkotják a hasüreg falát, és funkciójuk messze túlmutat azon, hogy milyen jó lenne, ha kockás lenne… De mire is szolgálnak voltaképp?
• Egyrészt az élethez szükséges legfontosabb szerveink védelemre szorulnak, így a testünk úgy alakult ki, hogy ezek általában a csontvázrendszerünk bizonyos tájékainak védelmében helyezkednek el, például az agyunk a koponyában, a szívünk és a tüdőnk a bordakosáron belül. A hasi üregben is fontos szerveink találhatók, de ha ott is csontok alkotnák a pajzsot, bádogemberek lennénk, minimális mozgáslehetőséggel. Ezeket így több réteg jól megerősített izompajzs védi úgy, hogy közben mozgékonyak is maradunk.
• Másrészt hasizmaink segítenek a felegyenesedett póz megtartásában, ezért is soroljuk őket a gerinc másodlagos stabilizáló izmai közé.
• Ha az összes hasizmunk együtt dolgozik, akkor hozzuk létre az úgynevezett hasprést – amivel voltaképp a hasüreget helyezzük nyomás alá –, ennek pedig számos élettani funkciója van. A wc-n végzett kis- és nagydolgok elősegítéséhez, a köhögéshez és a szüléshez is bizonyos mértékű hasprés szükségeltetik. Ha pedig valamilyen nehéz tárgyat emelünk, a hasüregi nyomás révén a törzsünk nagyfokú szilárdságra tesz szert, azaz bármely jelentős izomerő bekapcsolásához ugyanúgy szükségünk van erre a hasprésre.
Ilyen sokféle hasizmunk van
Máskor a hasizmaink nem együttesen dolgoznak, törzsünket ilyenkor különféle irányba mozgatjuk. Ehhez nézzük meg részletesebben, milyen izmok vesznek részt ebben a rendszerben!
A hasizmok emlegetésekor bizonyára sokan a kockás hasizomra gondolnak, de róluk majd egy kicsit később esik szó. A felszínen a legnagyobb, széles, lapos izmaink a külső és belső ferde hasizom (musculus obliquus externus abdominis, illetve musculus obliquus internus abdominis), amelyek egymás alatti rétegekben helyezkednek el.
Az izomrostok lefutása egy adott izomban meghatározza, hogy milyen irányba történik annak összehúzódása, azaz merre dolgozik az az izom. Ráadásul a különböző egymáson elhelyezkedő rétegek rostlefutása más-más irányú, így összességében jelentős stabilitást biztosítanak a hasfalnak.
A külső ferde hasizom rostjai ferdén lefelé, előrefelé haladnak, és középen egy aponeurosis nevű széles ínba torkollnak.
Ha a külső ferde hasizom két oldala együtt dolgozik, akkor előrehajlítják a gerincoszlopot, ha pedig ellentétesen dolgoznak, akkor az oldalra hajlítás, illetve a törzscsavarás jön létre.
A belső ferde hasizom rostjai (kevés kivétellel) ferdén felfelé, előrefelé futnak, vagyis merőlegesen keresztezik a külső ferde hasizom rostozatát, és ezek is az aponeurosisba futnak bele.
Ha a két oldal ellentétesen dolgozik, oldalra hajlítás jön létre, illetve az ellentétes oldali külső ferde hasizommal együtt dolgozva csavarodik a törzs. A belső ferde hasizmok további fontos szerepe, hogy elősegítik az erőltetett kilégzést.
A legmélyebben húzódó széles hasizom a haránt hasizom (musculus transversus abdominis), amely a belső ferde hasizom alatti rétegben található. Rostjai vízszintes irányban futnak, és a munkájuk java gyakorlatilag az, hogy egy fűzőt képezzenek a hasi területen, stabilizálják az ágyéki gerincszakaszt és a medencét. Valószínűleg már meg sem lepődünk, hogy ez is egy széles ínba fut bele.
A lapos, széles izmok jobb és bal oldali vége (aponeurosisa) keresztmetszetileg egy nyolcas formát hoz létre (ezt hívják rectushüvelynek), és ennek a nyolcasnak a közepe az ún. linea alba (fehér vonal), amely gyakorlatilag felezővonalként szolgál a kétoldali hasizmaink között. Ennek a nyolcasnak a két hasába fog beleilleszkedni a várva várt kockahasunk.
Az eddig említett izmokra vessünk egy pillantást oldalnézetből is:
Látható, hogy egészen hátrafelé húzódnak a gerincünk irányába, és részben a hasüreg hátsó falát is alkotják, a mély hátizmokkal egyetemben. Talán kevésbé látványosak, mint a szépen definiált, íves előoldal, de erejük és funkcionalitásuk sarkalatos pont az egészségünk szempontjából. Mindemellett ha szükségünk van egy kis motivációra, gondoljunk a darázsderékra, és gyakoroljuk szorgalmasan a plankek családjának hasznos tagjait!
Végül, de nem utolsósorban elérkeztünk az egyenes hasizomhoz (musculus rectus abdominis), amely a közvélekedésben A hasizom, holott jóval keskenyebb, mint az előzők. A bordáktól, szegycsonttól lefelé húzódik a szeméremcsont felé, és fontos szerepe van a hasprés létrehozásában, a törzs előrehajlításában, valamint a medence billentésének kivitelezésében. Emlékezetes (avagy vágyott) formáját a keresztben leszorító inak adják, amelyek 3-3 „kockát” képeznek a jobb és bal oldali területen is, így jön létre a hatkockás has.
Bár szuper képek állnak rendelkezésünkre a fentiek illusztrálásához, ha szeretnénk még érzékletesebben elképzelni a leírtakat három dimenzióban, a megboldogult biológiaóra szemléltető ábráival ellentétben már remek interaktív programok állnak rendelkezésünkre akár számítógépen, akár okosképernyőkön nézegetve, szétszedve, forgatva, kinagyítva, és számtalan hasznos kiselőadást is találhatunk a YouTube-on, például ezt:
Napjaink ülő életmódját tekintve talán aktuálisabb, mint valaha az a célkitűzés, hogy a hasizmaink sokoldalúan és jól működjenek: ha hosszú távon egészséges gerincet és mobilis testet szeretnénk, lépjünk túl a klasszikus haspréseken, és eddzük valamennyi hasizmunkat változatosan, funkciójának megfelelően!
