A felnőtt magyar lakosság 40 százaléka egyáltalán nem mozog rendszeresen - a többi között ez derül ki a Szinapszis piackutató felméréséből, melyet a Webbeteg.hu egészségportál megbízásából készített. A kutatás szerint leggyakrabban időhiányra hivatkoznak azok, akik mozgásszegény életmódot élnek, az idősebbek pedig koruk miatt nem sportolnak. A kutatás azt is igazolja, a mozgás csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és így már érthető, miért túlsúlyos hazánkban minden második ember. Az országos vizsgálatot idén nyáron végezték, összesen ezer 18 év feletti embert kérdeztek meg, akik reprezentálták a magyar felnőtt lakosságot.
A vizsgálat szerint a 18-25 évesek 23 százaléka nem sportol, a 65 év felettieknél azonban ez az arány már 60 százalék. A rendszeres mozgást nem végzők 27 százaléka válaszolt úgy, hogy nincs elég ideje a sportolásra. A második leggyakoribb ok a férfiaknál a munka, a nők inkább a lustaságot említik. A települések között is különbség van: míg a budapestiek csupán 24 százaléka hivatkozik az időhiányra, addig a megyeszékhelyeken lakók 34, a városiak 36 százaléka említi ezt a mozgásszegény életmód okaként.
A mozgásformák közül a nők a gyaloglást és sétát részesítik előnyben, a férfiak biciklizni szeretnek: 31 százalékuk rendszeresen kerékpározik. Gyakori a férfiaknál emellett a futás, az úszás, a labdarúgás és az erősítés. A fiatalabbak, a 18-25 év közöttiek a futást, úszást, labdarúgást és erősítést részesítik előnyben, a 46-55 évesek általában a séta és a kerékpározás mellett döntenek. Különböznek a kedvelt mozgásformák település szerint is: úszni leginkább Budapesten szeretnek, futni inkább a megyeszékhelyeken.
A megkérdezettek átlagosan kicsit több mint 4 órát töltenek testmozgással egy héten. A fiatalabbak átlagban több időt szánnak a sportra: míg a 18-25 évesek hetente majdnem 6 órát mozognak, addig a 65 év felettiek mozgással töltött ideje nem éri el a heti 3 órát. A nemek szerint is különbség van: férfiak átlagosan több időt töltenek mozgással, mint a nők.
A kutatás igazolja azt is, hogy a mozgás csökkenti a krónikus betegségek kockázatát: míg a rendszeres mozgást nem végzők 49 százaléka válaszolta azt, hogy szenved valamilyen krónikus betegségben, addig már azok között is, akik rendszeresen gyalogolnak, sétálnak, 18 százalékkal kevesebb a beteg. A felmérés szerint az sem mindegy milyen mozgásformát végez valaki, hiszen a sétálást választókkal szemben a naponta kerékpározók több mint fele, 51 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben. Igaz, előbbiek között jóval több a fiatal. (FH)
