A csaknem szellemvárossá vált Moynaqról ma már nehéz elképzelni, hogy egykor nyüzsgő halászkikötő volt, ám az Aral-tó, amely partján feküdt, már 150 kilométernyire húzódott szívétől. Noha az üzbég települést most napsütötte sivatag öleli körbe, a magára maradt, rozsdásodó hajóroncsok miatt hátborzongató látványt nyújt.
A keleti kultúrák és nyelvek kutatásában elért eredményeivel Vámbéry Ármin nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismerést szerzett. A felvidéki születésű keletkutató és turkológus a 19. századi magyar tudományos élet egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akit a legveszélyesebb helyzetekben is megvédett elhivatottsága, kíváncsisága, csillapíthatatlan tudásvágya, no és rendkívüli tehetsége, amelyet sok színész megirigyelhetne.
Papír, selyem, fűszerek, zöldségek és gyümölcsök – talán ezek mind nem is jutottak volna (olyan korán) Európába, ha egykor nem létezik a selyemút, amelyen nemcsak a termények és az áruk jutottak el keletről, hanem a nyelvek, a kultúra, a vallások és a művészet is. Sőt a legvalószínűbb feltételezések szerint ezeken az útvonalakon terjedt a milliók életét kioltó pestis is.
