Az első úttörőcsapatok 1919-ben alakultak meg, szervesen kinőve a cserkészmozgalomból, annak hagyományából több elemet is átemelve. Az első táborozásra is sort kerítettek ekkor Kartalon, de a tanácsköztársaság bukása után 1946-ig kellett várni az úttörőmozgalom (újjá? meg?)születésére.
A balatonszemesi „Szputnyik” Úttörőtábor szigorúan zárt intézmény volt, ahol kizárólag a Szovjetunióból érkezett gyerekek nyaralhattak. A katonai őrséggel megerősített létesítmény lakói magyarokkal egyáltalán nem érintkezhettek, és ki sem mehettek a tábor területéről.
A Balaton északi partján működő úttörőváros nem csupán a gyerekek nyaraltatását tűzte ki célul: az ideológiai képzésben is fontos szerepet töltött be.
A XII. kerületi Csillebérc neve összeforrt az egykori úttörőtáborral és a ma is üzemelő gyermekvasúttal, de itt található a Magyar Tudományos Akadémia fizikai kutatóintézete is. Bármilyen meglepő, a városrész elnevezésének semmi köze a bányászathoz – de akkor honnét jött a név?
