Leonardo da Vinci számtalan alkotásával, vázlatával és feljegyzésével sok rejtélyt hagyott az utókorra maga után. Ezek közül talán az egyik legérdekesebb a milánói Sforza-kastély alatt futó alagút, amelyről sokáig azt hitték, csak a képzelet szüleménye.
Furcsán nézünk azokra, akiknek nincs valamilyen közösségi média fiókjuk, legyen szó a Facebookról, az Instagramról, a TikTokról vagy a LinkedInről. A ma negyven éves generáció gyermekei pedig ledöbbennek, ha szüleik nem ismerik a Snapchatet, a WeChatet vagy az X-et. De miért van szükségünk ezekre a platformokra, és vajon évszázadokkal ezelőtt volt-e bármilyen hasonló módja a kapcsolattartásnak?
Kicsi a bors, de erős – tartja a mondás. Amikor a kamrába lépve rutinszerűen nyúlunk e fűszer után, könnyen megfeledkezünk arról, hogy néhány száz évvel ezelőtt egy maréknyi fekete borsszem igazi kincsnek számított. És még háborúkat is kirobbantott, birodalmakat emelt és döntött romba.
Keresztes háborúk, parasztfelkelések, uralkodói családok kihalása vagy éppen érdekek mentén történő összeházasítása, szabadságharcok és állampuccsok. Mennyi dátumot lehet megjegyezni? A történelemoktatás újabb szemlélete értelmében nem a konkrét, napra pontos dátumokra kell fókuszálni, hanem a folyamatok megértésére. De azért legalább évszázadra megvan még, hogy melyik eseményre mikor került sor?
