áltudomány - Dívány

John Quincy Adams, az Amerikai Egyesült Államok 6. elnöke a kora 19. század egyik legjelentősebb diplomatájának és jogász személyiségének számított, a Harvardon végzett jeles államférfi mégsem volt híján furcsa hiedelmeknek. Adams úgy gondolta, a Föld üreges, a mélyben pedig vakond- és aligátoremberek élnek, akiknek felkutatására expedíciót is érdemes küldeni.

Régóta sejtjük, hogy a Föld lapos – de mi van akkor, ha valójában üreges? Az egyik legfurcsább összeesküvés-elmélet hívei úgy gondolják, bolygónk felszíne alatt egy „második Föld” lapul, és talán még Hitler is ide menekült. A Laposföld sorozatban ma az üreges Földet vesszük szemügyre.

Sarlatánok kora, amiben élünk, egy olyan dezinformációs társadalom, ahol az emberek egyre kevésbé képesek megkülönböztetni a hiteles és hiteltelen információkat. Ahol az összeesküvés-elméletek vírusszerűen terjednek, kihasználva pszichés adottságainkat. Hogy miért alakult ki mindez, arról most egy könyv segít tájékozódni.

A tudományosan nem teljesen megalapozott gondolatok marketingje valahogy mindig erősebb. Ez abból adódik, hogy a tudományos kommunikátorok és a nagyszerű szónokok közös halmaza nem olyan nagy. Ugyanakkor a tudomány az örök megkérdőjelezés terepe, míg az áltudományosság a bizonyosság ígéretével kecsegtet: nem kérdezni, követni kell!

Egyesek szkeptikusan fogadják, ha megkérdezik tőlük, mi a csillagjegyük, és badarságnak tartják a horoszkópokat, míg mások teljes mértékben elhiszik, hogy a csillagok állása és az állatövi jegy, amelyben születtek, befolyásolja életük alakulását. Akármelyik kategóriába is tartozz, összegyűjtöttünk néhány meglepő érdekességet a horoszkópokról.

Vannak gondolkodók, akik a jelenüknek beszélnek, míg mások elképzelései csak jóval a haláluk után válnak igazán relevánssá. Közéjük tartozik Wilhelm Reich is, a pszichológia történetének egyik legmegosztóbb figurája. Sigmund Freud ígéretes tanítványaként indult, pár évtizeddel később viszont börtönben végezte áltudományos nézetei miatt. Ő alkotta meg a szexuális forradalom kifejezést, hitt az orgazmus gyógyító erejében, és egy telefonfülke-szerű készüléket is létrehozott a rák kezelésére. Mindvégig a test érdekelte: a test, amelyre erősen hatnak az érzelmeink és a minket körülvevő politikai-gazdasági rendszerek. Mit tanulhatunk tőle a #metoo-mozgalom, a Black Lives Matter és a Covid korában? Reich kalandos életéről Olivia Laing írt csodálatos cikket a Guardianen.

A bűnözői hajlam természetesen senkinek sincs az arcára írva, bár a kriminalisztika 19. századi úttörői azt hitték, arcvonásaik és testi jellemzőik elárulják a gonosztevők jellemvilágát.

​

Na jó, inkább ne, de mindenképp próbáld ki ezt a játékot, ha kíváncsi vagy, hogyan születnek és terjednek az interneten az áltudományos okosságok és a pánikkeltő valótlan állítások.