rangsor23 - Dívány

Lassan, az egyetemi ponthatárok kihirdetésének közeledtével, beindul a nagy, országos albivadászat. Budapesten és az egyetemi nagyvárosokban az egyszobás és garzonlakások ára arányosan mindig is a legmagasabb volt az évnek ebben a szakában, ezután pedig a kereslet még inkább megnő. Összehasonlítottuk a kollégiumi elhelyezés anyagi vonzatát az albérleti árakkal, és nagyon meglepődtünk.

A hét nyelven beszélő IV. Károly azt mondta: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.” A német, angol, francia, magyar, cseh, görög, latin nyelvismerettel rendelkező utolsó magyar királynak igaza volt, de vajon a mai felsőoktatás és munkaerőpiac is így értékel-e?

Magyarországon 1851 óta mumus az érettségi, amikor az Osztrák Császárság iskolareformjának részeként nálunk is bevezetésre került az akkor matura néven ismert vizsga. A porosz rendszer mintájára ezt csak azoknak kellett letennie, akik egyetemi tanulmányok elé néztek. Sokak mellett báró Eötvös József is ellenezte az érettségi vizsgát a magyarság elnémetesedésétől tartva, pedig inkább az a félelmetes, mi minden hagyta el az elmúlt 172 évben a maturandusok száját.

Köznevelésben, szakképzésben és felsőoktatásban az előző, 2021–22-es tanévben mintegy 1,8 millióan vettek részt. Eloszlásukat tekintve óvodai és általános iskolai képzésben több mint 1 millió gyermek részesült, középfokú oktatásban bő félmillió, felsőoktatásban pedig közel 300 ezer. Ezeknek a hallgatóknak a kétharmada nappali képzést folytat, s a nagybetűs életbe lépésről mindnek külön saját, egyéni elképzelése van.

Mi leszel, ha nagy leszel? Ennél közhelyesebb kérdést elképzelni is nehéz, a választ mégis sokan még felnőttkorukban sem tudják pontosan, tizenéves fejjel, kevés élettapasztalattal és korlátozott rálátással a világra főleg nehéz átgondoltan megválaszolni. Pedig ez az a kor, amelyben a sokszor egész életet meghatározó döntést meg kell hozni.