Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.
Továbbra is munkaszüneti napnak számít december 25. és 26., kivéve azok számára, akik olyan területen dolgoznak, ahol az ünnepi munkavégzés elkerülhetetlen.
Rövidebb munkanapok vagy pénteki szabadnap – jelentős könnyítéseket hoz a nyugdíj előtt állók számára az új szlovén munkaügyi törvény.
Sokan választják a fizetés nélküli szabadságot különféle élethelyzetekben – legyen szó gyermekgondozásról, hozzátartozó ápolásáról vagy más okokról –, ám kevesen tudják, hogy ez az időszak nem minden esetben számít bele a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe.
Január 1-jétől változtak az apaszabadság érvényesítésére vonatkozó szabályok. Ez alapján több idő áll rendelkezésre a gyermek születése után a 10 munka nélküli nap felhasználására.
A Munka törvénykönyvébe új szabály került be: 2 órára abba lehet hagynia a munkát annak, aki választáson vagy népszavazáson vesz részt.
Január 1-jétől módosult a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka után járó bérpótlékra vonatkozó szabály. A pótlék egy része eddig kiváltható volt bizonyos körülmények között, ám ez megváltozott.
Alapszabályként nem lehet a szabadságot átvinni a következő évre, ám a Munka törvénykönyve említést tesz két kivételről, amelyekkel érdemes tisztában lenni.
Törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő annak érdekében, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen.
Nem kell feltétlenül szabadságot kivenni minden esetben, ha munkaidőben, személyesen kell ügyeket intéznünk. A Munka Törvénykönyve alapján a dolgozó bizonyos esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.
