Egy magyar férfiközösség vezetője megkérdezte társait: „Mi az az apai mondat, ami beléd égett?” Először csend volt, aztán lassan elindultak a történetek. „Egy férfi nem sír.” „Belőled nem lesz semmi.” „Oldd meg egyedül.” Kiderült, hogy a legtöbben ugyanazokat a mondatokat hallották – és ugyanazokat a sebeket hordozzák.
Az utolsó mondatoknak, mely a halál előtt elhagyja egy ember ajkait, hajlamosak vagyunk nagy jelentőséget tulajdonítani – főként, ha olyan szájából hangzik el ilyesmi, aki hatással volt arra, ahogyan a világ alakul. Tudósok, művészek elhíresült utolsó mondatai mutatják meg, mennyire sokféle lehet az, ahogyan valaki távozik e világból.
Tudod, mit csinál az, aki azt mondja: „Nagyon adom”? És aki azzal flexel, hogy milyen menő Xboxot kapott? De manapság arra a pénztárosra sem néznek értetlenül, aki, miután megkérdezte a kasszánál éppen aktuális vásárlótól, hogy: „Kártyázunk?”, nem kap elő a farzsebből egy pakli kártyát. Nagyjából azért képben vagy, de megesik, hogy neked sem világos mindig, mit kérdezett chaten a kiskamaszod.
Ugye megvan az az érzés, amikor valaminek nagyon örülsz, tíz centivel a föld felett jársz, elmondod valakinek, és ő egy jól irányzott mondattal minden boldogságodat szertefoszlatja? És ugye nem kívánod ezt az érzést a gyerekednek?
