A moonwalk és az ikonikus fehér kesztyű mindenki számára emlékezetes – de te mennyit tudsz Michael Jacksonról? Derítsd ki villámkvízünkkel, mennyire vagy jártas a pop királyának életében, formabontó táncmozdulataiban és azokban a dalokban, amelyek alapjaiban alakították át a zeneipart.
Régóta nem titok, hogy a csodagyerekek élete belülről nem is olyan irigylésre méltó, mint ahogy kívülről látjuk. És amikor egy fiatal ikon maga vall arról, milyen az átlagos gyermekkort nélkülözni, hirtelen felértékelődnek játszótéri, jelentéktelennek tűnő homokozóharcaink.
A pop koronázatlan királyának utolsó próbájáról ránk maradt videón egy lesoványodott férfit látunk, aki leginkább már csak páratlan mozdulataiban és töretlen maximalizmusában emlékeztet egykor önmagára. Ilyen volt Michael Jackson élete utolsó időszakában.
A nézők Cab Calloway amerikai dzsesszénekes, vagy talán már az őt megelőző pantomim előadásokon is láthattak Michael Jackson tánclépéseihez hasonlót az 1900-as évek elején, ám a híressé vált mozdulatsor csak sokkal később lett népszerű. A tánclépés azonban mégsem annyival későbbi, mint azt eddig gondoltuk.
A Neverland Valley Ranch 1988 és 2005 között volt otthona a Jackson család 7. gyermekének, a többszörös Grammy-díjas énekes, zeneszerző, táncos és üzletember Michael Jacksonnak. Így nézett ki.
Az 1980-as évtizednek a Bundesliga-frizura és a gigantikus válltömések mellett rengeteg örökzöld slágert is köszönhet a világ, melyek ma is gyakran felhangzanak a rádiók műsorán vagy éppen a YouTube- és Spotify-diszkó kínálatában. Teljesen szubjektív, önkényes − és írásunk terjedelme miatt rendkívül leszűkített − listánkon összeszedtük a ’80-as évek legemlékezetesebb külföldi popdalait.
A világ legtöbbet csókolt nője cím tulajdonosa egy csinos párizsi kamasz lány, aki sohasem tudta meg, micsoda hírnév övezi, ugyanis már halott volt, amikor szépségét felfedezte a nagyközönség. A Szajna ismeretlen hölgye néven híressé vált lány különös története azután kezdődött, amikor a legtöbb emberé véget ér.
A jó zene szinte megtapad az agyunkban, de miközben a dallamot dúdoljuk, nem mindig figyelünk a szövegre. Michael Jackson Billie Jean című számának története a legjobb példa erre.
Harminc évvel ezelőtt, 1991. november 24-én távozott közülünk minden idők egyik legnagyobb rocklegendája, Freddie Mercury – a Queen frontemberét egy nappal azután, hogy nyilvánosan bejelentette, AIDS-betegségben szenved, maga alá gyűrte a halálos kór, népszerűsége viszont az azóta eltelt három évtizedben sem csökkent, sőt, a Bohém rapszódia című életrajzi filmnek köszönhetően napjainkban még erősebb, mint valaha.
Aki az 1990-es évek években volt gyerek vagy fiatal, rengeteg különös pletykát hallhatott, olvashatott a korszak legnagyobb sztárjairól, Madonnáról, Britney Spearsről vagy épp Michael Jacksonról – a tévéműsorok, sztármagazinok és bulvárlapok tele voltak a bizarrabbnál bizarrabb hírekkel, melyek többségét simán elhitték a gyanútlan médiafogyasztók.
Talán mindannyian emlékszünk még azokra a csodálatos kétezres évekre, amikor a sztárok úgy jártak plasztikai sebészhez, mint más a sarki közértbe. Hiába, lehet, hogy a sztárok szépek, sikeresek, gazdagok, de az idő az ő fejük felett is elszáll. Még akkor is, ha olykor ezt elég nehéz belátni.
Michael Jackson, Marton László, Kevin Spacey, Kerényi Miklós Gábor, Morgan Freeman, Kenderesi Tamás. Csak néhány név azok közül, akik kapcsán az utóbbi néhány évben, hónapban, napban egymás mellett került mérlegre emberi és művészi, legutóbb sportolói minőség. A sort hosszan folytathatnánk, mert nincs olyan hét, amikor ne derülne ki kínos vagy vállalhatatlan dolog egy-egy elismert emberről. De vajon el tudjuk választani a magánembert az általa elért művészi vagy sportteljesítménytől? És egyáltalán szabad-e, kell-e elválasztanunk ezt a kettőt?
