Horvátországi szállást akart foglalni egy miskolci férfi, ám nem lett a dolognak jó vége: elkerülte a figyelmét, hogy a szállásfoglaló felület nevében küldött e-mail csalóktól érkezett: kétszer 700 eurója bánta.
Figyelmeztetést tett közzé a Bónusz Brigád: csalók élnek vissza az akciós weboldal nevével és arculatával. A bűnözők már több vásárlót károsítottak így meg.
Sok emberhez futott már be a látszólag a Belügyminisztériumtól érkező levél, amely valójában csalás: védtelen számítógépen hatalmas kárt okozhat.
Különféle gyerekholmikat kínált eladásra az a borsodi nő, aki sorra verte át az embereket: összesen 76 áldozatot szedett, 1000 és 30 ezer forint közötti összeget csalva ki tőlük.
Az Apple ősszel érkező frissítései újdonságokat hoznak egységesen minden eszközre, de az iPhone-tulajdonosok különösen örülhetnek.
Megtévesztő álprofil felhasználásával hirdetett nyereményakcióra figyelmeztet a Fővárosi Állat- és Növénykert közösségimédia-oldalán. Közölték: ők nem hirdettek ilyen játékot.
A csalók már semmitől sem riadnak vissza, ugyanakkor nem is kifejezetten szofisztikáltak, ugyanis bizonyos dolgokat nem ellenőriznek, és nem a "megfelelő célcsoportnak" küldik a csaló üzeneteket.
Két tanulságos esetről is beszámolt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság: mindkettőben banki alkalmazottnak adták ki magukat a bűnözők, hogy pénzt csaljanak ki áldozatuktól.
Adathalász Facebook oldalnak dőlnek be magyarok ezrei: nyeremény lakóautót kínálnak. Ne kattints az üzenetre, mert a bankszámlád tartalma is veszélybe kerülhet.
Tömegével kapnak olyan csomagokat a futárszolgálatokon keresztül a magyarok, amit nem rendeltek meg. Sokan belesétálnak a csalók csapdájába, és kifizetik az utánvétet.
Piackutatásra és bankkártyás csalások kivizsgálására hivatkozva próbálnak bizalmas adatokat kicsalni ügyfelektől a Magyar Nemzeti Bank nevében az adathalászok. Minden pénzed elveszítheted, ha együttműködsz velük.
A spoofing a digitális csalások egy újabb fajtája, amely ellen szinte lehetetlen védekezni. Olyan jövőképet vetít előre, amikor a szüleink vagy gyermekeink számáról érkező hívásnál is jelszót kérünk majd a beszélgetés elején, hogy tudjuk, valóban velük beszélünk.
