Bakancslistája a legtöbb embernek van, köztük nekem is, és nem olyan rég az egyik legextrémebb tételt húzhattam ki a róla: a tandemugrást. Pontosan mi vesz rá egy embert arra, hogy kiugorjon egy repülőből több ezer méter magasan? Miért élvezzük annyira az extrém sportokat? És mire számíthat az, aki kipróbálná az ejtőernyős ugrást?
Ne viccelj már, halálra ijesztettél! – szoktuk félig tréfásan visszajelezni olyan ismerőseinknek, akik váratlanul leptek meg minket. No de valóban lehetséges, hogy a test így reagáljon a félelemre?
A bizsergető izgalmat az adrenalin okozza, amire ugyanúgy rá lehet kattanni, mint a drogra.
1962-ben két amerikai pszichológus izgatottan készült arra, hogy végre kísérleti módszerekkel is be tudják bizonyítani az érzelmek kialakulásáról szóló elméletüket. Stanley Schachter és Jerome E. Singer úgy tartották, hogy a fiziológiai állapotaink értelmezését követően jönnek csak létre az érzelmeink. Az elsőre furcsának tűnő feltevés igazolására a pszichológiatörténet egyik legelmésebb vizsgálatát dolgozták ki a kutatók.
Az egész egy tökéletesen időzített hírlevéllel kezdődött. Nyár közeledtével éppen azon töprengtem, hogy jó lenne végre valami "őrültséget" csinálni. Tavaly a sziklamászással próbálkoztam és egész jól vettem az akadályokat. Ezen felbátorodva gondoltam, itt az ideje egy újabb izgalmas kalandnak, ami a félelem leküzdésének katarzisával jár, és amitől tuti, hogy megint búcsút inthetek majd a komfortzónámnak.
A nagy adrenalin löket miatt akár szívinfarktus is kialakulhat.
A hunger (éhség) és az anger (düh, harag) szavak összevonásából született „hanger” egy létező jelenség, ami az éhezés okozta feszült állapotot jelenti.
