lottó története telitalálat álhír

A lottó története egészen az ókorig nyúlik vissza, de a mai formájának elődje a 17. századi Genovában alakult ki. A városi Nagy Tanács 90 tagja közül 5-öt sorsolás útján cseréltek le, a leleményes genovai polgárok egy csoportja pedig az eseményhez fogadásokat szervezett pontosan kidolgozott játékszabályokkal. A hatóságok betiltották ezeket a fogadásokat, de hiába, azok folytatódtak. Miután a város vezetése rájött, hogy ez milyen jövedelmező üzlet, inkább legalizálta, és saját kézbe vette.

Ez a típusú lottó Magyarország területén 1763-ban jelent meg, de elsőre nem vált népszerűvé. A játék történetében a későbbiekben felbukkan egy király, II. József neve is, de az első „modern kori” számhúzásig 1957. március 7-éig kellett várni, és a lottó sikersztorija azóta is, immáron 65 éve íródik.

Nem az első sorsolás volt a legemlékezetesebb

A sorsolást megelőző napokban az Érdekes Ujság 1957. március 2-ai száma közölt egy hangulatfokozó írást, melyben leírták annak a chilei sebészorvosnak a történetét, aki a halála napján nyerte meg a lottófőnyereményt, de az örökösök hiába keresték a győztes szelvényt, az abban a ruhában volt, amelyben eltemették dr. Alvaradót.

Maga a március 7-ei, vagyis csütörtök délutáni sorsolás nem volt ennyire kalandos, az első öt szám nem volt nyerő, a több mint másfél millió megvásárolt szelvény ellenére nem hozott senkinek szerencsét. Az öttalálatosra még várni kellett, és a negyedik játékhéten szárnyra kelt a hír, hogy van telitalálat, még a sajtó is közölte. Gáspár Andrásné, az Óra- és Ékszeripari Vállalat dolgozója elmesélte a „győztes” szelvény történetét az újságoknak, és elárulta, hogy egy családi házat vesznek majd a pénzből, de továbbra is dolgozni fog, mert szereti a szakmáját.

Az első telitalálatról szóló mese és az igazi öttalálatos

Aztán kiderült, hogy az OTP-nél a revízió során nem találták meg az állítólagos öttalálatos szelvényt, és a Gáspárnénál lévő igazoló szelvény is gyanús, ráadásul az egyik X-et a 9-es és 10-es szám közé tették rajta, és ha ez nem lenne elég, önellentmondásba is keveredett Gáspárné a kikérdezése alkalmával, így omlott össze az öttalálatos meséje, ahogy az Esti Hírlap fogalmazott a sorsolást követő vasárnap.

Bezzeg a hatodik játékhéten, akkor már tényleg mind az öt számot eltalálta özvegy Ring Sándorné. Mai szemmel nézve furcsa, hogy a sorsolás után két nappal már a Népszabadságban szerepelt arccal, névvel a győztes, sőt, a szombati Esti Hírlap a lakcímét is közölte! Az özvegyasszony egyébként kivételesen nem a szokásos számait játszotta meg azon a héten, hanem gyerekei életkorát: Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci pedig 37 éves volt akkor. A maradék két gyermeke közül nem tudott választani, hogy kié legyen az ötödik szám, ezért beikszelte saját magát (Zsuzsa lányától ezért szemrehányást is kapott), így került a szelvényére az öt, végül is kihúzott szám: 23, 26, 33, 37, 66. Ez a hatalmas szerencse bizonyára a családi nyerőszámok divatját indította el, vagy legalábbis felerősítette.

A telitalálatosok élete sem egyszerű

A chilei sebészorvos esetéhez hasonlóan itt is volt néni ruhamizéria. A győztes szelvény ugyanis eltűnt, hosszas keresgélés után az özvegyasszony kötényének zsebéből került elő, melynek köszönhetően a nyertes átvehette a 855 000 forint nyereményt, amely mai értéken több mint 134 milliót érne. Addig a gyerekei segítették őt, most viszont ő adott a lottópénzből mind a hat gyerekének és az unokáknak. Két lányával a régi házban maradtak, mert amikor újat akart venni, és megtudták, hogy ő a telitalálatos, akkor rögtön mindenki árat emelt. De azért még tellett a nyereményből egy víkendházra.