iskola börtön

Sokkolt a hír, amikor a Magyar Helsinki Bizottság munkatársával folytatott beszélgetésen elhangzott, hogy a magyar börtönök megteltek, sok helyen konténerbörtönöket állítanak fel az intézet udvarán, hogy legyen hely az elítélteknek. A fogvatartottak között természetesen vannak erőszakos bűncselekmény miatt büntetett személyek, gazdasági perben letartóztatott értelmiségiek és azok a mélyszegénységben élő szülők, akiket a gyerekük miatt zártak el a társadalomtól. De mégis hogyan kerülhet börtönbe valaki, aki nem írja alá az ellenőrzőt? A kérdés egyszerűen hangzik, viszont a válasz nagyon összetett. Röviden: így fizetnek azok, akiknek nincs semmijük, csak a szabadságuk. 

Nem igazolják a hiányzást, helyette leülik 

Magyarországon szabálysértésnek minősül, amennyiben a fiatalkorú, iskolaköteles gyerek az oktatási rendszerből (óvoda, általános és középiskola) igazolatlanul 30 napot hiányzik. Ebben az esetben a hatóság pénzbírságot szabhat ki a szülőkre 5 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedően. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy nap a börtönben 5 ezer forintot ér – míg a fogvatartottak ellátása naponta több mint 15 ezer forint. Tehát azoknál a családoknál, ahol a gyerek lógása kitesz egy hónapot, ott a szülő akár százezres csekket is kaphat. Ezt egy átlagos magyar család képes kifizetni, viszont a mélyszegénységben élők ekkora összeget szinte sosem látnak egyben, éppen ezért számukra nagy gondot okoz a bírság megtérítése.

Vannak, akik részletfizetést kérnek, és az alkalmi munkákból, napi bérből próbálnak törleszteni, de ez nem mindenkinek sikerül, és inkább vállalják a szabadságvesztést, hogy kiváltsák a retorziót. Ez a képtelennek tűnő helyzet nem is olyan ritka. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tájékoztatójából kiderül, hogy 2021 elejétől 2023-ig mintegy 8741 főt ítéltek el szabálysértési bírság elmulasztása miatt, ebből csupán 541-en vállalták önként az elzárást, és 8200 főt kellett elővezetni.

Kilenc gyerek mellől vitték börtönbe 

A példa főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében jellemző, ahol számos faluban a szülők képtelenek kifizetni a bírságot. Az ördögi körhöz tartozik, hogy azokban a családokban gyakoriak az igazolatlan hiányzások, ahol a gyerekek az anyagi körülmények miatt nem mennek iskolába (ennek oka lehet, hogy nincsen pénz a közlekedésre, vagy éppen dolgoznia kell). Más esetben a szülők sokszor nem is tudják, hogy az iskolaköteles lány vagy fiú nem megy be az órákra. A témával foglalkozó Szabad Európa Szabadon egyik epizódjából kiderült, hogy egy asszony abban a meggyőződésben köszönt el reggelente 15 éves fiától, hogy ő iskolába indul, majd kiderült, hogy lett egy barátnője, és ezért inkább vele találkozott ebben az időben. 40 igazolatlan hiányzást gyűjtött össze. Arról nincsen pontos adat, hogy mennyi ilyen eset zajlik a mindennapokban, ugyanakkor megállapítható, hogy ahol eleve nehéz körülmények között nevelkednek a gyerekek, ott nő az iskolai hiányzások száma. Egy másik eset szerint egy kilencgyerekes anyukát két hét börtönbüntetésre ítéltek, hiszen a csemeték hamar összegyűjtötték az igazolatlan lógásokat. 

Nem mindenkit érint

A Magyar Helsinki Bizottság elmondása szerint főként azokat a szülőket ítélik börtönbüntetésre az igazolatlan hiányzások miatt, akik nem tudják kifizetni az ezzel járó bírságot, míg azoknak az anyáknak és apáknak nincsen félnivalójuk, akik biztosan tudják, hogy a gyerek nem hiányzik, és amennyiben mégis, az adott keret erejéig leigazolják azt a távollétet.