Ha olyan bő tíz év múlva, amikor a gyerekeim már olvasni is tudnak, netán arra vetemednek, hogy online felületeken játék helyett írott tartalmakat is látogatnak, és még az érdeklődés is meglesz bennük, hogy édesanyjuk egyik-másik írását bogarásszák, szívből remélem, hogy nem pont ez lesz az. Ha mégis, akkor is le kell szögeznem, mindet egyformán nagyon vártam és imádom. Ugyan sokszor már idegbajosan, de fáradtságot nem nagyon ismerve, bármilyen áldozatra boldogan készen igyekszem az akadályokat elhárítva mesegyerekkort biztosítani nekik. Ugyanakkor…
Egy-két apróság édesanyaként hamar beég az ember emlékezetébe. Olyasmikre gondolok, amiket gyermektelenként jó ötletnek tarthattál, de az első néhány hónap vagy év tapasztalata azonnal felnyitja a gyanútlan és naiv szemeket.
Például:
- A puzzle, a gyöngy, a gyurma ugyan fejlesztő hatású és kreativitást serkentő, ragyogó meglepetések lehetnek, szükségesek is, de aki ajándékba még egyszer ilyet mer hozni nekünk a lakásba, az azonnal persona non grata listára kerül.
- Fehér vagy világos, egyszínű ruhát, főleg cipőt csak nyugtató egyidejű bevétele mellett szabad kisgyerek mellett hordani.
- Kocsit belül takaríttatni ostoba herdálása a pénznek és időnek.
- Marokban elférő játéknál kisebbről semmi esetben sem szabad elhinnünk, hogy élettartamuk a családban elérheti a 24 órás lélektani határt, élénkebb utódok esetében percből sem bírnak ugyanennyit ki ezek az aprócska (bár szigorúan 400 és 5000 forint közötti értéket képviselő) múló gyönyörök.
- Boltba, piacra, bevásárlóközpontba csak nagyon erős idegzettel és kifejlett védekezési mechanizmussal rendelkezőknek szabad gyermekkísérettel menni, ott ugyanis hirtelen mindegyik tárgyról ki fog derülni, hogy hiánypótló lenne az otthoni háztartásban, és azonnali beszerzése nélkül értelmetlen is folytatni a földi létet. Ez az igénybejelentés aztán minden áruházi osztályon és újabb profilú boltban többször megismétlődik.
- Bármilyen nemleges válasz, elutasítás esetén felkészülve kell állni egy emberpróbáló pszichikai hadviselésre. Amikor a közértben, étteremben vagy tömegközlekedési eszközön kínossá kezd válni a hisztériás roham, toporzékolás, földön dobogás és társjelenségei, akkor pedig fel kell venni a pléhpofát, úgy tenni, mintha a körülöttünk lévők lesújtó és megsemmisítő pillantásai hiába pörkölnének agyon, az teljesen leperegne, és saját mélymagzatunk iránti lojalitás és elkötelezettség oly mértékű, hogy minden primer szégyenérzet semmivé foszlik.
Egyébként pedig mindennek ellenére élmény velük minden perc, és minden közhelytől mentesen a legjobb dolog a világon, de amikor szünetmentes csicsergésük során olykor azt hiszed, nem tudhat egy gyerek ennyi szót összesen, és különben is lehetetlen 16 órát nonstop végigbeszélni, akkor hirtelen megszólal:
- Anyaaaáa! Kérdezhetek valamit? Akkor azt mondod magadban: Igen, és ezt most meg is kérdezted, úgyhogy időt kérek, de akkor az jön, hogy:
- Anyaaaáa! Mondhatok valamit? És akkor meg azon álmélkodsz magadban: Mióta kérdezi ezt egyáltalán meg? Vagy azt, hogy: Ér nemet mondani is? De persze azt mondod: Hallgatlak, édesem, mondd, mi az? Mire ő:
- Anyaaaáa! Képzeld, én egy egész napot meg tudnék tölteni beszéddel. És akkor meg azt kérdezed magadban: Honnan jön a feltételes mód?
Barátnőimmel olykor feltesszük magunkban a kérdést: a jelentősen fiatalabban édesanyává vált nőtársak vajon rugalmasabb idegzettel, párnázottabb idegpályákkal és nagyobb türelemmel veszik ezeket a helyzeteket?
Statisztikák
Míg ugyanis a kilencvenes évek előtt a 20–24 éves női lakosság mutatkozott a hivatalos statisztikai adatok alapján a legtermékenyebbnek, addig a 2000-es évek első évtizedének a végére a gyermekvállalás már kitolódott a nők 20-as éveinek végére, 30-as éveinek elejére. 2011-re az életkor kitolódása megállt, de 2018–2019-re a gyermeket vállaló nők 90%-a 20 és 39 év közötti egy 8287 várandós nő bevonásával készült vizsgálat alapján, legtöbbjük közülük is 30 és 34 év között van.
Azóta elmondhatjuk, hogy a világon minden ötödik nő 35. életévének betöltése után vállal gyermeket. Történik mindez dacárra annak, hogy egy egészséges 40 éves nőnek az esélye a fogantatásra 5% alá csökken, szemben a 30 éveseknél még 20%-nak tartott értékkel. 40 év felett a terhességi cukorbetegség kialakulásának a kockázata is 4-6%-ra ugrik, ahogy a kromoszómahibával fejlődő embriók rizikója is jelentősen megnő, ezen terhességek 50-60%-a pedig korai stádiumban eleve meg is szakad.
Európában
Mindennek ellenére Európában sok helyen a szülő nők 80%-a 25 év feletti, például Spanyolországban, Hollandiában, Dániában és Svédországban is. 2017-es adatok szerint az európai nők 4%-a legalább 40 évesen vállalja első gyermekét, sőt, az említett helyek közül Dániában, Hollandiában és Svédországban a fiatalon szülő anyák aránya a szülő nők között alig lépi át az 1%-ot. Meglepő módon, a hagyományosan éppen családcentrikusságáról híres Olaszországban és más déli népeknél, mint Spanyol- vagy Görögország, a legmagasabb a 40 évesen vagy annál idősebben első gyermeküket szülő nők aránya. Spanyolországban az összes szülő nő között arányuk 8,8, Olaszországban 8,6, de a görögöknél is majdnem 7%.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés