D-vitamin gyerekeknek: dietetikusok magyarázzák el, hogy miért fontos

A bőrben 7-dehidrokoleszterolból a napfény UV-B sugárzásának hatására D3-previtamin, majd D3-vitamin alakul ki. Habár a bőr D-vitamin-képző kapacitása hatalmas, pusztán napsugárzással D3-vitamin-túlkínálat nem alakulhat ki. Ennek oka, hogy túl sok UV-B sugárzás hatására a previtaminból inaktív anyagok képződnek és a bőr fokozódó pigmenttartalma gátolja a D3-vitamin-képzést. A bőrben kialakult D3-previtaminból, a májban és a vesében végbemenő folyamatok által, végül kialakul az aktív forma – tájékoztat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A 21. századig a D-vitamint elsősorban a kalcium és a csontok egészségének szabályozásában és az angolkór megelőzésében játszott szerepéről ismerték. Az elmúlt 20 évben azonban számos kutatás zajlott és zajlik jelenleg is a vitamin hatásaival kapcsolatban, melyek kimutatták, hogy ez az anyag szabályozza az immunsejtek működését és általában csökkenti a gyulladást. A D-vitamin erőteljes epigenetikus szabályozó, amely több mint 2500 gént befolyásol és a legsúlyosabb kórképek tucatjaira hatással van, beleértve a daganatos megbetegedéseket, a cukorbetegséget, az akut légúti fertőzéseket és az autoimmun betegségeket is, mint például a sclerosis multiplexet.

A D-vitamin hiányának lehetséges következményei:

• csontvesztés, csonttörések kockázatának emelkedése;
• számos bőrbetegség;
• szerepe van bizonyos autoimmun betegségek kialakulásában;
• hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, hatással lehet a magas vérnyomás kialakulására, fokozza az érelmeszesedés kockázatát;
• magzati, csecsemő- és kisgyermekkori D-vitamin-hiány esetén az 1-es típusú cukorbetegség kockázata jelentősen fokozódik;
• felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát;
• fokozhatja egyes hematológiai daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát;
• az emlő- és vastagbéldaganatok kialakulása szempontjából bizonyítottan rizikótényező;
• D-vitamin-hiány a női fertilitást (termékenységet) nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja;
• szerepe lehet a PCOS kialakulásában.

Gyermekkorban a csúcscsonttömeg kialakulása miatt is rendkívül fontos az ideális D-vitamin-ellátottság. A vérben keringő D-hormon legfőbb szerepe a megfelelő kalciumellátottság biztosításában van, de ismertek közvetlen csonthatásai is.

A D-vitamin hosszú távú hiánya a jól ismert, csontrendszerre gyakorolt hatásain túl növeli a különböző krónikus betegségek kockázatát is, pl. gyermekeknél metabolikus szindrómával (elhízás, magas vérnyomás, szénhidrátanyagcsere-zavar, kóros vérzsírszint) jár együtt.

A túlsúly vagy elhízás és a D-vitamin hiánya közötti pozitív összefüggést a nagyobb mennyiségű zsírszövet fokozott D-vitamin-tároló kapacitása magyarázhatja.

Magzati, csecsemő- és kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú diabetes mellitus kialakulásának kockázata jelentősen fokozódik. Egyes megfigyelések szerint rendszeres pótlása gyermekkorban 78 százalékkal csökkentette az 1-es típusú diabétesz kialakulását.

Ez a vitamin a fertőzésekkel szembeni védekezésben az immunválaszt több ponton fokozza, mivel valamennyi immunsejt képes D-vitamin-receptort megjeleníteni. Vannak már bizonyítékok arra vonatkozóan is, hogy magasabb szérumkoncentrációja a Covid-19 csökkent kockázatával és súlyosságával jár.

A hazai D-vitamin-konszenzus gyermekekre vonatkozó megállapításai

Kisgyermekkorban, az őszi-téli hónapokban D-vitamin-pótlás szükséges, a folyamatos biztosítás akkor ajánlott, ha a gyermeket nem éri rendszeresen napsugárzás.

D-vitamin-hiány megelőzésére gyermekek számára javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon

Korcsoport	Egy napra javasolt dózis	Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa
Csecsemők	400-1000 NE	1000 NE
Gyermekek (1-6 év)	600-1000 NE	2000 NE
Gyermekek (6 év felett)	600-1000 NE	2000 NE
Serdülők	800-1000 NE	4000 NE

Forrás: Takács I., Benkő I., Toldy E., et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap 153. évfolyam, Szupplementum.

Az 1-3 éves gyermekek táplálkozás-élettani jellemzői és tápanyagigénye

A csecsemőkort követő 1-3 éves korban is fontos szerepe van a megfelelő táplálásnak, hiszen ebben az időszakban is erőteljes testi növekedés figyelhető meg, amelynek során a gyermek szövetei mintegy 50 százalékkal gyarapodnak, miközben a központi idegrendszer további jelentős érése is zajlik.

Gyermekkorban alakul ki az egész életre szóló táplálkozási szokások jelentős része, beleértve az ízpreferenciákat is. Ebben az életszakaszban a nem megfelelő energiatartalmú és tápanyagarányú étkezés jelentős hatással van a gyermek pillanatnyi és hosszú távú egészségére, nemcsak a fejlődését, hanem a felnőttkori nem fertőző betegségek kialakulását is befolyásolja. A fogantatástól számított első 1000 nap időszakában a táplálás jelentős hatást gyakorol a későbbi krónikus betegségek létrejöttére. A gyermekek fejlődésük azon periódusában vannak, amikor érdemi beavatkozás tehető a kedvező táplálkozási szokások és preferenciák kialakításáért.

A kisdedek tápanyagigénye

A kisdedek energiaigényének meghatározásakor a minden életkorban energiát igénylő élettani folyamatok mellett a gyors növekedés energiaszükségletét is figyelembe kell venni. Azonban míg a növekedés energiaszükséglete a csecsemőkor első hónapjaiban akár a teljes energiaigény 1/3-át is elérheti, addig 2-3 éves életkor körül már csupán 1 százalék körüli ez az érték. 1-3 éves korban az energiaigény mintegy 82-84 kcal/ttkg/nap értékre tehető, ami egyéves életkorban körülbelül napi 800 kcal-t, míg hároméves korban kb. 1200 kcal-t jelent.

A fehérjeszükséglet kisdedkorban 1,2 g /ttkg/nap, míg az optimális szénhidrátbevitel általában az energiabevitel 45-55 százaléka. A kisdedek étrendjében szereplő szénhidrátok nagyobb része összetett szénhidrát kell legyen, és célszerű a diétás rostok bevitelére is figyelmet fordítani, amelyből kisdedeknek 5-10 g/nap mennyiség javasolható. Az étrend zsírtartalma általában az energiabevitel 30-35 százaléka. A kisded teljes folyadékigénye (ételekből és italokból összesen) kb. 1300 ml/nap; ami testtömegre számítva a befolyásoló tényezőktől függően 100-120 ml/ttkg/nap értéknek felel meg.

A 2. táblázat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által 1-3 éves gyermekeknek javasolt tápanyagbeviteli értékeket szemlélteti, mely néhol eltér a 2011-ben kiadott Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. Nefmi szakmai irányelvétől.

Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által az 1-3 évesek számára javasolt tápanyagbeviteli értékek

	1-3 éves fiú	1-3 éves lány
energia	12 hónapos fiú: 777 kcal/nap 24 hónapos fiú: 1028 kcal/nap 36 hónapos fiú: 1174 kcal/nap	lány: 712 kcal/nap lány: 946 kcal/nap lány: 1096 kcal/nap
fehérje	12 hónapos: 1,14 g/ttkg/nap 18 hónapos:1,03 g/ttkg/nap 24 hónapos: 0,97 g/ttkg/nap 36 hónapos: 0,90 g/ttkg/nap
szénhidrát	45–60 E százalék rost: 10 g/nap
zsír	35-40 E százalék
folyadék	1 100 -1 300 ml

Forrás: European Food Safety Authority (EFSA) Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies. Scientific Opinion on nutrient requirements and dietary intakes of infants and young children in the European Union. 2013.

A kisgyerekek táplálkozási szokásai és tápanyagbevitele

Egy 2010-ben végzett hazai kutatás szerint a vizsgált 1-3 éves korcsoportú gyermekek étkezésében a felnőtt lakosságra is jellemző táplálkozási hibák nyomai már felfedezhetők.

A hazai felmérésekből az látszik, hogy a szülőkben a gyermek táplálásával kapcsolatos tudatosság a gyermek 1 éves koráig sokkal jellemzőbb, ezután ez a tudatos hozzáállás jelentősen csökken, és köznapi szófordulattal élve a „babakosztról” áttérve a kisded ugyanazt eszi, amit a család többi tagja. Ezt a tényt egy 2015-ben végzett hazai kutatás is megerősíti, mely szerint 1 éves kor felett a gyermekek 61 százaléka ugyanazt fogyasztotta, mint a család felnőtt tagjai, ami jelentős problémát vet fel, hiszen az 1-3 éves gyermek nem „mini felnőtt”, tápanyagszükséglete és igényei eltérnek a felnőttek vegyes étrendjétől.

A kisdedek ásványianyag-igénye testtömegükhöz képest jelentősen meghaladja a felnőttkori szükségletet. A nem megfelelően összeállított étrend esetén ebben az életkorban igen gyakori a különböző vitaminok és ásványi anyagok elégtelen bevitele, például a vasé, a kalciumé és a D-vitaminé.

A 2015-ös felmérés adatai alapján az 1-3 éves gyermekek 25 százaléka nem visz be elegendő vasat. A vas nélkülözhetetlen a pszichomotoros és kognitív funkciók fejlődéséhez, hiányában ezekben a működésekben zavarok keletkezhetnek. A vashiány fáradékonyságot, levertséget, sápadtságot, étvágytalanságot okozhat, valamint fokozza a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot. Emiatt is fontos a nagy vastartalmú élelmiszerek, mint például húsok, belsőségek rendszeres étrendbe illesztése ennél a korosztálynál.

Kritikusan kis kalciumfelvétel minden életkorban megfigyelhető, az 1-3 évesek 42 százaléka érintett ebben. A csontok minőségét, erősségét, teherbírását jelentős mértékben az elegendő mennyiségű kalciumbevitel határozza meg. Gyermekek esetén a csontok növekedése miatt rendkívül fontos odafigyelni a megfelelő kalciumbevitelre, melynek beépülése gyermekkorban a legkedvezőbb.

A hazai felmérések szerint a gyermekek esetén a tej- és a tejtermékek fogyasztása minden korcsoportban elmarad az ajánlott mennyiségtől. A tej- és tejtermékek a legjobb kalciumforrások, ezért fontos, hogy rendszeresen szerepeljenek a kisdedek étrendjében.

A 12–24 hónaposak 83 százalékára míg a 25–36 hónapos gyermekek 94 százalékára jellemző, hogy táplálkozás útján túl kevés D-vitamint visznek be. Emellett ennél a korcsoportnál kevésbé jellemző a D-vitamin étrend-kiegészítő alkalmazása, így ezt beszámítva az arány 58 százalékra, illetve 76 százalékra módosul. Ugyanakkor ennek a vizsgálatnak részeként kitöltött kérdőívből kiderült, hogy a gyermek növekedésével egyenes arányban nő a szabad levegőn töltött idő hossza. 1 éves kor felett a legtöbben 2-4 órát vannak a szabadban, ami a bőrt érő napsugárzásnak, az endogén D-vitamin-szintézisben betöltött szerepe miatt nagy jelentőségű.

Az 1-3 éves gyermekek esetén az édesanyák engedékenyebbek a cukrozott italok és a fűszeresebb, sósabb ételek fogyasztását illetően, mint kisebb korú gyermekeknél.

A nátriumfelvétel a hazai gyermekek körében 6 hónapos kor felett minden korcsoportban jócskán meghaladja az ajánlásokban megjelölt maximális napi mennyiséget: 1-3 éves korban 400 mg, ami több mint négy és félszerese a javasolt értéknek. Ennek az igen nagy sóterhelésnek számottevő része származik élelmiszerekből, a 4–36 hónapos kisgyermekek körében a fehér kenyerek, a húskészítmények, az ízesítőanyagok jelölhetők meg a nátrium/konyhasó legjelentősebb forrásaként. A túlzott sófelvétel az arra érzékenyeknél számottevően növeli a magas vérnyomás rizikóját, főként akkor, ha ez elégtelen kálium- és magnéziumfelvétellel, illetve túlsúllyal párosul.

1-3 éves korban alakul ki, hogy a gyermek milyen ízeket fog később előnyben részesíteni. Ekkor még a kisgyermek gond nélkül elfogadja a számunkra sótlannak tűnő ételeket is, hiszen veleszületett sósíz-preferencia nincs, az alapanyagok természetes íze számára teljesen megfelelő. Azonban, ha már ebben a korban hozzászoktatjuk a plusz sózáshoz, a rágcsálnivalókhoz, akkor azt később is igényelni fogja.

Sajnálatos tény, hogy 2 éves kor felett gyermekkorban minden korcsoport esetén jellemző a hozzáadott cukor túlzott fogyasztása. 2 és 3 éves kor között az energiabevitel 12 százaléka származik hozzáadott cukorból, az ajánlott maximális 10 energiaszázalék helyett. Ebben az esetben nehezebb a szülők helyzete, hiszen veleszületett édesíz-preferenciával rendelkeznek a gyermekek, tehát pozitívan reagálnak rá, vagyis szívesen fogyasztanak édes ételeket, italokat, édességeket. Az elhízás és a fogak épsége szempontjából viszont kockázatot jelent a túlzott cukorfogyasztás, ami pedig kifejezetten nem ajánlott, az az édességekkel történő jutalmazás. A szülők szerepe itt is kiemelkedő, a gyermekek számára a gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek természetes édes íze is elegendő lenne, kerülni kell a feleslegesen túlédesített ételek és italok kínálását.

Ebben az életkorban gyakori a válogatósság, ez a legtöbb esetben csak egy jellemző életkori sajátosság, mely szerint bizonyos ételeket egy ideig nem fogad el a gyermek. Amennyiben a szülő türelemmel áll hozzá, hamar véget ér, de 1-3 éves kor között többször előfordulhatnak ilyen hosszabb, rövidebb időszakok, amikor kevésbé változatos a gyermek étrendje. A fogzás környékén is gyakori a korábban elfogadott ételek elutasítása. Ilyenkor kiegészítésként, az étrendbe illesztve, a megfelelő tápanyagbevitel biztosítására alkalmazhatók többek között a speciálisan kisdedek számára összeállított junior gyerekitalok is.

A D-vitamin étrendi forrásai

A D3-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés. Önmagában az ételekből, élelmiszerekből nehezen lenne megvalósítható a napi szükséglet. Az átlagos magyarországi étrend felnőttek esetén, a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) eredményei alapján, nőknél körülbelül 2 μg-ot (80 NE) férfiaknál 2,5 μg-ot (100 NE) biztosít. Az 1-3 évesek 87 százaléka elégtelen mennyiségű D-vitamint visz be kizárólag a táplálkozásukat tekintve.

Vannak olyan élelmiszereink azonban, melyek hozzájárulnak a napi bevitel eléréséhez. A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak például a zsíros halak, a halak mája, a halmájolaj, a tojássárgája, a máj, valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, mint például egyes margarinok, tejitalok, reggelizőpelyhek.

Az élelmiszerek D-vitamin-tartalma

Élelmiszerek 100g	D-vitamin μg /100 g
tőkehalmáj olaj	330
hering	26,7
füstölt lazacfilé	17,9
konzerv lazac	13
füstölt makréla	10
konzerv hering	7,8
tonhal	4,5
tyúktojás sárgája	3,75
egész tyúktojás	1,5
csirkemáj	1,3

Forrás: Nutricomp DietCAD program

Megfelelő D-vitamin-bevitel biztosításának lehetőségei kisgyermekkorban

A 2012-es hazai D-vitamin-konszenzus ajánlása alapján napi 10-30 perces, a testfelszín 15 százalékát (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás szükséges a D-vitamin-szintézishez. Az ennél hosszabb idejű, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás nem ajánlható.

A gyermekek bőre sokkal érzékenyebb, ezért vigyázni kell, hogy megóvjuk őket a leégéstől. A túl sok nap leégéshez, bőrkárosodáshoz, hosszú távon akár bőrrákhoz is vezethet, éppen ezért fontos a fényvédelem használata.

A D-vitamin-képzés miatt is nélkülözhetetlen a gyermekek számára a rendszeres szabad levegőn, mérsékelt napon tartózkodás. Emellett pedig figyeljünk rá, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként naponta szerepeljenek a gyermekek étrendjében a nagy D-vitamin-tartalmú élelmiszerek.

A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb. Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UV-B besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas az elegendő D-vitamin-szintetizálására, ebben az időszakban szájon át, étrend-kiegészítő formájában történő D-vitamin-bevitel ajánlott.

Az étrend-kiegészítők között találunk csak D-vitamint tartalmazó termékeket és olyanokat is, melyek egyéb vitaminokkal és/vagy ásványi anyagokkal kombináltak. Kaphatók tabletta, csepp, kapszula, pezsgőtabletta, rágótabletta kiszerelésben, különböző dózisú készítmények.

Csecsemő- és kisgyermekkorban a szükséges D-vitamin-pótlás megfelelő minőségű tápszerekkel és gyermekitalokkal is megoldható.

2012–14 között végeztek egy kutatást, mely 318 európai 1-3 év közötti gyermek részvételével zajlott. A vizsgálat eredménye szerin a vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított, junior gyermekitalok napi fogyasztása 20 héten át megtartotta a gyermekek vasszintjét és javította a D-vitamin-szintjüket. A D-vitamin-szint növekedést az 1,7 μg/100 ml D-vitamin-tartalmú termékek fogyasztása esetén találták.

A különböző junior gyerekitalok D-vitamin-tartalma változó, de néhány gyártó termékeinek összetételét áttekintve 100 ml kész italban 1,3 μg (52 NE) és 3,2 μg (128 NE) közötti a mennyiség.

Étrend-kiegészítővel történő pótlás esetén mindenképpen figyelembe kell venni a gyermek által fogyasztott élelmiszerek, például junior gyerekitalok D-vitamin-tartalmát, mert kaphatók olyan gyermekitalok is, melyekből a gyártók által ajánlott napi mennyiség biztosítani tudja a teljes szükségletet.