Valamiért társadalmunk fejében az a kép él a gyermeknemzés-terhesség-szülés hármasáról, hogy a férfiaknak mindössze az elsővel van némi a dolga, onnantól kezdve már minden az anyán múlik. Ha nem jön össze hamar a baba, a nőket kezdjük el először hibáztatni, és ha nem makkegészséges csecsemő születik, akkor is bizonyára a nőben keresendő a hiba, például abban, hogy túl későn állt neki szülni. Érdekes módon általában csak az utolsó utáni gondolatokban merül fel, hogy esetleg valami a (leendő) apuka szervezetében csúszhatott el, amikorra már párja az elképzelhető összes vizsgálaton kivizsgáltatta magát, frusztrált önostorozások közepette. Pedig, mint kiderült, az apai életkor is nagy hatással van a születendő gyermek egészségi állapotára.
Nem csak az anya életkora, az apáé is számít a gyerek egészségét illetően
Szerencsére napjainkban egyre inkább afelé haladunk, hogy az apák is egyre több figyelmet kapjanak mind a terhesség ideje alatti felkészítő tanfolyamoknál és applikációkon, mind a szülőszobában. Hiszen várandós párjuk mellett ők is várják a kis jövevényt. A férfiaknak is szükségük van arra, hogy valaki segítsen nekik lelkiekben és tudásban is felkészülni a gyermekük érkezésére, mivel az ő életüket is egy visszavonhatatlanul más mederbe tereli a szülői szerep.
Egyre később vállalnak gyereket a fiatalok – a férfiak és a nők egyaránt. Ebbe az adatba beleszámítanak azok a párok is, akiknek hosszabb út vezet a teherbe esésig, mint amire számítottak, és akik évekig próbálkoznak. A férfiaknál az elmúlt két évtized alatt 4 évvel növekedett az átlagéletkor, amikor belevágnak a gyermekvállalásba, tehát 32 évesen válnak apukává először. Azonban, míg a köztudatban már elterjedt, hogy a nők magasabb életkora kockázatot jelent a születendő gyerkőc egészségét illetően, addig az apák életkorával nem sokat foglalkoztak. Pedig hogy is ne lenne hatással a gyerekre a nemző férfi életkora, hiszen a baba egészsége genetikailag csak 50 százalékban tud az anyától függeni, a másik 50 százalékért az apa felel.
Abban még nem értenek egyet a kutatók és az orvosok, hogy hány éves kortól jelent veszélyt a nemző férfiak életkora a kisbaba egészségére nézve, de a kutatások azt mutatják, hogy átlagosan 35 éves kortól kezdenek megnőni a születéskori kockázatok, amelyek 40 éves kortól meredeken emelkednek tovább. Ez azért lehetséges, mivel az ondósejtképződés változik az idő előrehaladtával, ugyanis évente körülbelül két új mutáció halmozódik fel az örökítőanyagban, így az egyre idősebb férfiaknál egyre több mutációról beszélhetünk.
Súlyos klinikai tünetekkel járó rendellenességek alakulhatnak ki az apa életkora miatt
Minél idősebb egy apuka, annál jobban növekszik a fogantatáskor újonnan kialakuló, egy génhez köthető (de novo monogénes) rendellenességek előfordulása, amelyek az anya életkorától függetlenek. Az ilyen monogénes rendellenességek előfordulása önmagában viszonylag ritka, azonban ezek összesített gyakorisága a Down-szindrómáéhoz hasonló. A monogénes rendellenességeket azonban az ultrahangos vizsgálat nem tudja kimutatni, esetleg csak a harmadik trimeszter után, így a szülők a születést követően szembesülhetnek azzal, hogy gyermekükben kialakult valamilyen betegség. Súlyos klinikai tünetekkel járó betegségek ezek, amelyek például a csontvázrendszer fejlődésének rendellenességeivel (thanatophor törpeség, üvegcsontszindróma), szívfejlődési rendellenességekkel és összetett fejlődési szindrómákkal járnak. Az idegrendszeri fejlődés zavarai gyakran társulnak ezekhez a monogénes rendellenességekhez, amelyek epilepsziához, autizmushoz vagy értelmi fogyatékossághoz is vezethetnek.
Szerencsére, még ha az ultrahangos vizsgálat nem is tud segíteni feltétlenül, azonban a MONOGEN prenatális szűrővizsgálat képes kimutatni, hogy a magzatban kialakult-e a 44 leggyakoribb apai életkorhoz kötött monogénes rendellenesség, amihez egy sima vérvételre van csak szükség a kismamától. Így, döntsenek bárhogyan is az eredményeket illetően a szülők, lehetőségük nyílik arra, hogy lélekben felkészülhessenek minden eshetőségre, és ne egy hirtelen, váratlan helyzetbe csöppenve kelljen kezelniük a helyzetet akkor, amikor már a babáról való gondoskodás mellett nehezen marad mentális energiája és ideje a friss szülőknek.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés