Ezt csináltuk hétvégenként a 80-as években

fortepan 9725
Olvasási idő kb. 4 perc

Amikor 1981-ben úgy döntöttek Magyarországon is, hogy bevezetik az ötnapos munkahetet, még nem tudhatták, hogy pontosan milyen hatással lesz mindez a családok életére. Miután az iskolákban is átálltak az ötnapos tanrendre, joggal vetődött fel a kérdés, hogy mit kezdenek a gyerekek és szüleik ezzel a korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett szabadidővel. Sokan aggódtak, hogy a gyerekek fejlődésére negatív hatással lesz, és aggodalmuk nem volt alaptalan...

Egy szabadidős elfoglaltságokról készített kérdőíves kutatás összefoglalásában ezt olvashatjuk:

A legfőbb probléma azonban abban mutatkozik, hogy a gyerekek nem élnek egészséges életmódot, nem alusznak eleget, alig tartózkodnak a friss levegőn, sportolással, kirándulással, a szabadban való mozgással nagyon kevesen töltik idejüket. Mindez szegényes élményvilágot, kissé beszűkült életmódot vonz maga után...

Ezt eddig is tudtuk a mostani fiatalabb generációkról. Csakhogy az említett kutatás 1983-ban készült!

Az ötnapos munkahét bevezetése a 80-as évek elején

Az ötnapos munka- és iskolai hét bevezetése után felmerült a kérdés, hogy a megnövekedett szabadidő segíti-e a sokrétűbb személyiségfejlődést, vagy sokkal inkább annak gátjává válik. A következő hónapokban, években egyre-másra készültek a felmérések, így a politikai döntésnek komoly pozitív hozadéka lett a magyar társadalomban uralkodó szabadidős szokások alaposan feltérképezése.

Nagy-Kevély, 1983, Dr. Kende István egyetemi docens kiránduláson
Nagy-Kevély, 1983, Dr. Kende István egyetemi docens kirándulásonFortepan / Kende János

Az 1983-as kérdőíves kutatásban több ezer szombathelyi lakótelepi gyermeket kérdeztek meg hétvégi szabadidős tevékenységeikről, és a fenti, akár meglepőnek is nevezhető következtetést vonták le a kutatást végző szakemberek. De nézzük meg részletesen, hogy milyen szabadidős tevékenységekről számoltak be a gyerekek.

Ezt csináltuk a 80-as években hétvégenként

Az 1983-as felmérés reprezentatívnak is tekinthető, mert ezekben az években robbanásszerűen megugrott az ilyen falazatú, típusú otthonokban élők száma, aránya Magyarországon. Tény, hogy a lakótelepi életforma a hagyományos városi településeken vagy családi házas környezetben élőkéhez képest eltérő jellegzetességeket mutat, és mindez a 80-as évek társadalmi sajátosságaival kombinálva ilyesfajta problémákat szülhetett akkoriban, ahogy a tanulmány is megfogalmazza:

A lakótelepi gyerekeknek kevés lehetőségük van arra, hogy hétvégi szabadidejükben kortárscsoportokkal találkozhassanak. Ha mégis, úgy ez legtöbbször az utcán, a lépcsőházakban vagy a pincehelyiségekben történik meg, és ottsem gondtalanul. A lakók, és főként a házmesterek a jószándékú, természetes csoportosulást nem mindig tudják megkülönböztetni a devianciára hajlamos bandába verődéstől, és nemegyszer erős érzelmi felindultsággal kergetik szét őket.

Pedig a gyerekeknek szükségük lenne barátokra, a kortárs közösségekre, "sóhajt fel" a tanulmány szerzője. Hogy helyette mivel töltötték a gyerekek a hétvégéken a szabadidejüket, fotósorozatunkból megtudhatod.

A képre kattintva megnyílik a galéria!

Ezt a megoldást javasolták a 80-as években a problémára

A kutatás eredményeképpen megállapították, hogy a magyar gyerekek a hétvégéket is a lakásban töltik, azon belül is naponta közel 4 órát tévénézéssel. Az akkori szerény műsorkínálat tekintetében ez még érdekesebb adat, ami viszont szomorú, hogy az esti filmet is mindenki nézte a családok többségénél, vagyis 22 óra előtt nem kerültek ágyba a gyerekek. Már akkor felvetették, ami most is gyakran problémaként jelentkezik az iskolákban:

A kialvatlanság káros következményei másnap az iskolai munkában jelentkeznek. Ezek a gyerekek fáradtak, álmosak, ingerlékenyek, a tanórán dekoncentráltak. Teljesítményszintjük jóval a képességeik alatt marad. Magatartási rendellenességeik is gyakran ezzel függnek össze.

A megoldást abban látták, hogy nemcsak a gyerekekre kell hatni, hanem a szülői házra is, hiszen a gyerek szabadidős tevékenységét, életmódját alapvetően a szülők életfelfogása és szokásrendszere határozza meg. Az 1983-as kutatás végkövetkeztetése ez:

Ha azt akarjuk, hogy megváltozzanak gyerekeink szabad idős szokásai, céltudatos és meggyőző munkát kell folytatni, elsősorban a családok rögzült életmódmintáit kell pozitív irányban befolyásolni. Nem elég a több szabad idő biztosítása, annak hasznos, kulturált és főként egészséges eltöltésére nevelés ma még legalább ilyen fontos feladatunk.

(Címlapkép: Fortepan / Fortepan, 1982)

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek