A Washingtoni Állami Egyetem munkatársai egy évtizeden keresztül követték nyomon, mennyire érzik magukat életuntnak az aktuális tizenévesek. A kutatás eredményei azt mutatják, évről évre rohamosan emelkedik azoknak a kamaszoknak a száma, akik folyamatosan unalomtól szenvednek – számol be a Studyfinds.
Évről évre egyre többen unatkoznak
A 2008 és 2017 között lefolytatott, az egész Egyesült Államokat érintő kutatásban – amelybe más oktatási intézmények, a Michigani Egyetem és a Pennsylvaniai Állami Egyetem szakemberei is bekapcsolódtak – nyolcadik, tizedik és tizenkettedik osztályos középiskolásokat (az USA-ban ez a 12-17 éves életkornak felel meg) kérdeztek meg, mennyire gyakran unatkoznak.
A válaszok azt mutatják, hogy a vizsgált korosztály körében folyamatosan egyre emelkedik azoknak a száma, akik rendszeresen szenvednek attól, hogy nincs mit csinálniuk. Az arány a lányok körében magasabb, mint a fiúknál (évente 2, illetve 1,7 százalékkal növekszik), de egyébként mindkét nemet ugyanúgy fenyegeti az unalom réme. 2008 és 2010 között kissé megcsappant a szám, azóta viszont állandó növekedést mutat. A lányok 12-13 éves korban, a fiúk 15-16 évesen unatkoznak a legjobban.
A tanulmány első szerzője, Elizabeth Weybright pszichológus-docens szerint a ragályként elharapódzó unalom súlyosan ártalmas lehet. A kamaszok veszélyek keresésével és tiltott szerek kipróbálásával kísérelik meg elűzni az unalom szellemét, és új élményeket találni maguknak.
Sokkal nehezebb felkelteni a fiatalok figyelmét
Weybright úgy véli, a jelenség mögött több különböző ok húzódhat meg. A mai fiatalok rengeteg időt töltenek a számítógép és az okostelefon képernyője előtt, a közösségi médiában élnek társasági életet, ezért kevesebbet mozdulnak ki otthonról, és ápolnak hús-vér baráti kapcsolatokat, mint a korábbi generációk. A hatalmas ingergazdagság miatt ráadásul sokkal nehezebb is lenyűgözni a kamaszokat és fenntartani a figyelmüket, mint régebben.
A depresszió is egyre gyakrabban figyelhető meg a kamaszok körében, amely szintén meghúzódhat az életuntság hátterében. Végezetül, tizenéves korban a fiatalok szeretnének önállóvá válni, azonban sem otthon, sem az iskolában nem kapják meg azt az önállóságot, amire vágynak, s emiatt is könnyen beleunhatnak mindennapi életükbe.
Összességében – mondja a kutató – megállapítható, hogy teljesen más élmény ma tizenévesnek lenni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ezért a szülőknek, tanároknak, illetve a kamaszok lelki egészségével foglalkozó szakembereknek fel kell készülniük a megváltozott körülményekre, és legjobb tudásuk szerint segíteniük a fiatalokat. Meg kell állítani az unalmat, mielőtt az teljesen felfalja őket.
