Vidéki vagy? Akkor biztos hajnalban kelsz, hogy megetesd a tyúkokat, és még mindig kissé értetlenül állsz a villamos előtt, ha a fővárosba vetődsz. Legalábbis az itt élők sztereotípiái szerint. Mert hát sok budapesti számára a vidék afféle romantikus, mégis misztikus világ, ahol az emberek egyszerre boldogabbak és elmaradottabbak. Ideje hát rendet tenni a fejekben, és szembesíteni a pestieket azzal, hogy ezek a tévhitek mennyire távol állnak a mai valóságtól.
Ilyen a vidéki lét a budapestiek fejében
Nemrég futottunk bele egy Reddit-posztba, ahol valaki megosztotta, hogyan próbálta a budapesti rokon „bevezetni a civilizációba”, amikor a párjával felutaztak a fővárosba. A sztori szerint a házigazda lelkesen mutogatta a Parlamentet („itt ülésezik a kormány, tudjátok”), majd felkészült arra a nagy pillanatra, hogy megismertesse őket a McDonald’s világával. A vendégek persze jót nevettek, hiszen náluk is van Meki, és a lámpás kereszteződések sem számítanak akkora csodának. És ezzel még korántsem ért véget a félreértések sora. Ez a történet adta az ötletet, hogy összegyűjtsünk öt olyan gyakori sztereotípiát, amit a fővárosi emberek tévesen hisznek a vidéki életről.
Vidékiként mi volt a legfurcsább reakció egy pestitől számotokra, esetleg fordítva, pestiként vidékitől?
által u/Puppipu in askhungary
1. „Gondolom, tartotok csirkéket és disznót.”
A budapesti fejében a vidéki élet valahol a 80-as évek elején megrekedt romantikus faluképben él tovább: legelésző tehenek, kapirgáló tyúkok, a hátsó kertből pedig disznók röfögése hallatszik be a házba. Pedig ma már a vidéki udvarok jelentős részében legfeljebb házi kedvencek élnek, nem pedig haszonállatok. És ha valaki ilyeneket tart, az épp olyan különleges dolognak számít, mint amikor egy pesti paradicsomot nevel az erkélyén.
2. „A közlekedés biztos iszonyat nehézkes.”
Sok budapesti úgy képzeli el a vidéket, hogy az emberek leginkább szekérrel vagy lovon közlekednek, és a legnagyobb újdonság a helyközi járat megjelenése volt az elmúlt húsz évben. Holott ma már a vidéki városokban éppúgy működik a forgalomirányítás, van tömegközlekedés, sőt, csúcsforgalomban ugyanúgy dugóban ülhetsz, mint a fővárosban.
3. „És mit szoktatok ott csinálni esténként?”
Sokan azt hiszik, hogy a vidéki ember estéi az állatok karámba terelésével érnek véget, és a legnagyobb gasztronómiai csoda a disznótoros. Holott a valóság az, hogy Szeged, Debrecen, Pécs vagy akár egy kisebb város is tele van modern gyorséttermekkel, plázákkal és kézműves kávézókkal, szinte felfoghatatlan. Az a lehetőség, hogy van mozi, színház, koncert vagy épp egy hangulatos borbár, amit a helyiek is kedvelnek, már végképp túlmutat a pesti képzelet határain.
4. „Ugye, nem értitek a pesti nyelvet?”
Egyes fővárosiak azt képzelik, hogy a vidéki ember számára a budapesti szleng megfejthetetlen rejtély, és nagyjából úgy próbálnak kommunikálni vele, mint egy külföldivel: lassan, jól artikulálva, és a beszélgetésbe egyszerűbb szavakat belecsempészve, hátha az segít. Pedig a vidékiek is néznek Netflixet, TikTokot meg YouTube-ot, és pontosan tudják, mit jelent az „instant”, a „hájpolni” vagy a „flexelni”.
5. „Vidéken mindenki ismeri egymást.”
Ez az egyik legaranyosabb tévhit. A budapesti úgy gondolja, hogy ha vidéken találkozik valakivel, elég csak megkérdeznie, hogy „Józsi bácsi hogy van?”, és tutira mindenki tudja, kiről van szó. Vidéken természetesen vannak szoros közösségek, de az, hogy az egész falu vagy város minden lakója naprakész legyen a szomszédai életéből, legalább annyira illuzórikus, mintha a Havanna lakótelepen várnád el, hogy mindenki mindenkit ismerjen.
Volt azért, amikor még Pesten is lovak és birkanyájak között kanyargott a villamos. Ha szívesen felidéznéd ezt a kort, ide kattintva megteheted.
