A fertőző betegségek visszaszorításának egyik legsikeresebb módja a védőoltás, aminek a hatékonysága azonban az újszülöttek körében még mindig korlátozott. A Neuroscience News számolt be arról a tanulmányról, amely azt vizsgálta, hogyan adható át az anyák immunvédelme a magzatnak.
Még hatékonyabb védelmet biztosíthatunk
„Az újszülöttek életük első napján teljesen új világba csöppennek, ami nyilván az immunrendszerüknek is új, és meg kell tanulniuk megbirkózni a környezetben található káros és hasznos mikrobákkal” – magyarázza Galit Alter, a kutatás vezetője. Ahhoz, hogy az újszülött immunrendszere meg tudja különböztetni, hogy mi ártalmatlan és mi káros a számára, az anyák a placentán keresztül antitesteket adnak át a terhesség során. A folyamat részletei eddig nem voltak teljesen világosak a kutatók számára, pedig kulcsfontosságúak lehetnek a minél hatékonyabb vakcinák előállítása érdekében.
Vannak olyan betegségek, például a kanyaró, amelyeknek az antitestjei a placentán keresztül átkerülnek a magzatba, így a védőoltással lehet várni a születés után pár hónapot, amíg a gyerek elég idős nem lesz ahhoz, hogy beoltsák. Más súlyos betegségek antitestjei viszont nem mennek át olyan hatékonyan a kicsibe. Az anyai vér és a köldökzsinór vizsgálatával kiderült, hogy a méhlepény előnyben részesíti és nagyobb valószínűséggel továbbítja a természetes ölősejteket (NK sejteket) aktiváló antitesteket, ami azért jó, mert a legtöbb immunsejt az első napokban még nem biztosít kellő védelmet, de az NK sejtek már a kezdeti időszakban is működnek.
A vizsgálatban konkrétan a szamárköhögés elleni antitesteket vizsgálták, de hasonló eredményeket találtak az influenza és a csecsemőkori légúti fertőzésekért felelős vírus (RSV) esetében is. Ennek tudatában a kutatóknak lehetőségük nyílik olyan vakcinák kifejlesztésére, amelyeket a nők akár már a terhesség ideje alatt is megkaphatnak, és ezzel fokozzák az újszülött immunvédelmét.
