A legfrissebb eredmények szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem, kettő és ötéves kor között pedig maximum naponta egy órát tölthetnének a gyerekek a különböző eszközök képernyői előtt. Vannak azonban szempontok, amik átírhatják ezt a talán túl egyszerű szabályt. A The Conversation szedte össze, melyek ezek.
Képernyő és elhízás
A WHO iránymutatásainak alapját az a 2017-es értékelés képezi, amely 96 korábbi kutatás eredményeit összegzi. Ezek közül 54 a képernyő előtt töltött idő és a gyerekkori elhízás közötti kapcsolatra összpontosított. Az 54 kutatás közül 25-ben nem találtak összefüggést a kütyüzés és az elhízás mértéke között, 13 vizsgálat azt állapította meg, hogy minél több időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt, annál nagyobb lesz az elhízás mértéke, 16 tanulmány pedig vegyes eredményekről számolt be.
Ennél azért vannak jobban alátámasztott iránymutatások is. A Brit Háziorvosok Szövetsége (RCPCH) és az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetsége (AAP) által közzétett javaslatok célja segíteni a szülőket abban, hogy a gyerekek egészsége és a család szempontjából megfelelő döntéseket hozzanak. Mindkét szervezet hangsúlyozza, hogy a szülőknek figyelembe kell venniük, hogy kontrollálható-e a gyerek képernyő előtt töltött ideje, zavarja-e a család mindennapjait a gyerek kütyüzése, hatással van-e ez a gyerek alvási szokásaira, valamint azt, hogy a gyerek nem nasizik-e túl sokat, miközben a monitor előtt ül.
Ne hagyjuk magára a gyereket
Ez a megközelítés, amely arra ösztönzi a szülőket, hogy figyeljenek oda a gyerek kütyüzési szokásaira, alátámasztja, hogy ezzel a témával kapcsolatban nemigen lehet egyetlen, univerzális szabályt leírni, amelyik majd megoldja a problémát.
Korábban az AAP is a két év alatti gyerekek számára egyáltalán nem, öt év alattiaknak pedig napi kevesebb mint két órányi képernyőzést javasolt, de 2016-ban felülvizsgálta az eredményeket. A jelenlegi ajánlások arra ösztönzik a szülőket, hogy a gyerekükkel közösen nézzenek például rajzfilmet, elismerik a videótelefonálás jelentőségét egészen csecsemőkortól kezdve, valamint felhívják a figyelmet az elektromos eszközökben rejlő tanulási lehetőségekre is.
Vannak tehát eredmények, amelyek arra utalnak, hogy a képernyőidő csökkentésének lehetnek egészségügyi előnyei, de fontos, hogy minden esetben figyelembe vegyük a körülményeket, és ne kizárólag az órára pillantva küldjük el a gyereket a számítógép elől.
