A rendszeres testmozgás minden életkorban fontos, hiszen segítségével egész közérzetünkön sokat javíthatunk, megelőzhetjük többek közt az olyan problémák kialakulását, mint a szívpanaszok, az ízületi gyulladás vagy a cukorbetegség. Egy, a The Conversation által szemlézett friss kutatás azt állítja, már babakorunkban számos előnye jelentkezik annak, ha többet mozgunk.
Csecsemőkorban eldől, mennyire élünk aktív életet
Közismert tény, hogy a helyes viselkedésmintákat érdemes korán eltanulni, hogy aztán egész életünkre kihatással legyenek. Ezek közé tartozik az egészséges életvitel is, mely a jelen tanulmányért felelős brit kutatók szerint már a legkisebbeknél is rengeteg pozitív hozadékkal jár. A különböző egyetemek munkatársai által végzett kutatás bebizonyította, hogy a megfelelő mennyiségű mozgás, továbbá a kellő alvás és a helyes táplálkozás már szó szerint életünk első percétől fogva sokat segít nekünk.
A szakemberek egész pontosan 141 tizenegy hónapos kisdedet (77 fiút és 64 lányt) vizsgáltak meg egy, a gyermekek bokájára erősített gyorsulásmérő készülék segítségével, melyet egy héten keresztül viseltek az alanyok. Ennek segítségével a tudósok felmérték, mennyire aktívak nappal és az éjszaka folyamán a gyerekek, majd összehasonlították egymással a legtöbbet, illetve a legkevesebbet mozgó kisbabák jellemzőit, például a súlyukat és táplálkozási szokásaikat, illetve az édesanya terhessége alatt, a születés, majd a háziorvosi vizsgálatok során nyert vizsgálati adatokat. Mindezekből egyértelműen kiderült, hogy az aktívabb kisbabák általánosságban is egészségesebbek és jobb súlyban vannak, mint kevésbé mozgásigényes társaik.
A kutatók szerint a helyes étrend, például a zöldségek rendszeres fogyasztása, illetve a csecsemőkorban anyatejjel való táplálás igen nagy szerepet játszik abban, hogy mennyire aktív az adott gyermek. Azt is megfigyelték a kutatók, hogy a koraszülött, illetve az átlagnál alultápláltabb gyerekek összességében kevesebbet mozognak, ezért számukra különösen fontos, hogy minél tovább szoptassa őket természetes módon édesanyjuk, illetve hogy kellően egészségesen táplálkozzanak a későbbiekben, minél több tejet és zöldségeket fogyasztva. Az aktív életmódnak a megfelelő alvási szokásokhoz is számtalan köze van. A vizsgálatokkal kiderült, hogy azok a gyerekek, akiknek nappal több mozgásban volt részük, éjszaka jobban aludtak (habár alvás közben is többet mozogtak, mint kevésbé aktív társaik).
Arra is fényt derítettek a vizsgálatok, hogy egyévesen a fiúk általában aktívabbak, mint a lányok. Ennek pontos oka nem ismert – nem tudni, hogy mindez örökletes tulajdonság, vagy pedig a szülők hozzáállásának következménye, akik úgy gondolják, egy fiúgyermeknek több mozgásra van szüksége, ezért több időt tölt például a járókán kívül, így hamarabb megtanulhat járni. Egy másik, frissebb tanulmány szerzői úgy találták, hogy a lányok egészen kamaszkorukig kissé feszélyezve érzik magukat, ha a testedzés kerül szóba, melynek oka talán az említett korai jelenségekre vezethető vissza. Kérdés, hogy miként motiváljuk a lányokat már ilyen zsenge korban a minél aktívabb életmódra. Vajon érdemes valóban ugyanúgy kezelnünk őket, mint a fiúgyermekeket, vagy a fiziológiai különbségek miatt érdemes inkább külön, számukra kifejlesztett mozgásformákkal próbálkozni?
Bármi legyen az igazság, nemtől függetlenül fontos a mozgásban gazdag élet csemetéink számára is, különösen annak fényében, hogy – mint a tudósok állítják – a zsenge korban elsajátított szokások többsége egész életünkben elkísér bennünket. Az egészséges életmódra való hajlam – mint jelen kutatásból is kiderül – már jóval azelőtt eldől, mielőtt egyáltalán tudatosodhatna bennünk.
