Képzeld el, hogy életed szerelme 25 centivel alacsonyabb nálad. Imádjátok egymást, úgyhogy túllépsz ezen az apróságon, összeköltöztök, aztán jöhetnek a gyerekek. Aztán egy kis idő múlva szépen, lassan minden megváltozik: ahogyan a rózsaszín köd feloszlik és többet veszekedtek, olyan, mintha, elkezdenél összemenni, és az eddigi magasságkülönbség is mintha megfeleződne, már csak 12,5 centivel vagy magasabb nála. Immunológusok szerint tulajdonképpen valami ilyesmi történik akkor is, amikor a párból szülők lesztek - írja több kutatási eredményt is bemutatva a Huffington Post.
"Teljesen megváltoznak a sejtjeid, az immunrendszered pedig olyan radikálisan alakul át, mint például ahogyan a magasságod változik a növekedés során” - mondja Adrian Liston belga kutató, a VIB élettani kutatóintézet immunológusa. Liston 2016-ban tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely dokumentálta, hogy a szülők sejtjei a közös gyermek nevelése során elkezdenek hasonlítani egymáséihoz, és idővel olyan hasonló lesz a szervezetük, mint az egypetéjű ikreké.
És akkor ez most jó vagy rossz?
Nehéz kérdés, mert a szülőségnek van előnye is meg hátránya is. Egyrészt ideális immunrendszer nem létezik: egészséges embereknél nehéz azt mondani, hogy az egyik szervezet jobb, mint a másik, hiszen alapvetően az egész azon múlik, hogy mit kell kibírnia az immunrendszerednek. Az viszont világos, hogy a szülőség "alapjaidban" változtat meg. Ez a változás pedig hatással van a sejtjeid belső felépítésére és a védekező képességedre is. Ezek mellett még van egy csomó más dolog, amiről a kutatók sem tudják, hogyan és miért történik a szervezetünkben, viszont van öt olyan tényező, amelyek biztosan hatással vannak rá.
1. A szokásaid
A startup cégek alapítói ölni tudnának azért a mindent szétvető erőért, ahogyan egy újszülött gyerek sírni tud. Az emberek hajlamosak belesüppedni a megszokásaikba, kialakul egy napi rutin, amihez az immunrendszerük is idomul. Aztán egyszer csak világra jön egy kisbaba, aki fenekestül felforgatja a család életét éjszakai ébredéseivel és világrengető sírásaival. Liston szerint valahol itt rejlik a kulcs ahhoz a folyamathoz, amelyben a szülők immunrendszere elkezd egymáséhoz nagyon hasonlítani.
A kutató példaként azt mondja, hogy amikor egy pár összeköltözik, elkezdenek hasonló dolgokat csinálni, közös szokásokat kialakítani: a dohányzó fél leszokhat a cigiről, hogy ne füstöljön a másik orra alá, eljárhatnak együtt edzeni, vagy ami rosszabb, teljesen fel is hagyhatnak a sportolással. A legtöbbször ugyanazt eszik és ugyanazokat a toxinokat szívják be a lakásukban. Ez történik akkor is, amikor ebbe a szép közös otthonba megérkezik a közös gyermekük. Ezek a mindennapi környezeti hatások jobban befolyásolják az egész család védekezőképességét is.
Liston összehasonlította, hogy lakótársak, párok és szülők esetében hogyan változik az immunrendszer, és arra jutott, hogy a családi köteléknél nincs erősebb rendszer. Hogy ez jó-e vagy rossz, az nagyban függ a család életmódjától, attól, hogy egyensúlyban vannak-e, egészségesen élnek-e vagy sem.
2. A közös flóra
A testeden és azon belül élő mikrobák folyamatosan kapcsolatban vannak az immunrendszereddel. Tekintsünk rájuk úgy, mintha ők lennének az immunrendszered trénerei, akik mindennapos edzéssel tartják formában az immunsejtjeidet. “Egyre több bizonyíték van arra, hogy az egészséges immunrendszer egyik alapfeltétele a baktériumokkal való érintkezés” - mondja Marie-Claire Arriete mikrobiológus, a Calgary Egyetem kutatója, és a Let them Eat Dirt (kb: Hagyd őket koszt enni) című könyv társszerzője.
A gyerekek már a szülőcsatornában, az anyatejben, majd később az állatokkal való ismerkedés közben is találkoznak baktériumokkal, ezek mind formálják, válaszadásra késztetik az immunrendszert, amelynek kulcsszerepe van a betegségek leküzdésében. Ezek mind bizonyított tények, azt a kérdést azonban eddig még nem tudták megválaszolni a kutató, hogyan alakítják át a szülők szervezetét a gyerekek mikrobái.
A legtöbb, a felnőttek baktérium-háztartását vizsgáló kutatás kimutatta, hogy bár előfordul olykor némi zavaró tényező, mint például egy akut betegség, de aztán az immunrendszer visszatér a kiindulópontjához. A családok baktérium-háztartását vizsgáló kutatás pedig arra jutott, hogy a családtagok baktériumai összetartanak, ha pedig még kutyájuk is van, akkor még inkább. Így tehát - bár bizonyíték még nincs rá, de - logikusnak tűnik, hogy a gyerekek jó bacit is megosztanak a szüleikkel. Ez alapvetően még jó is lehet, kutyás háztartások esetében meg pláne: arizonai kutatók most azon dolgoznak, hogy bizonyítsák, az időseket megvédi a betegségektől, ha kutyát tartanak.
3. Mire vagy fogékony?
Amikor egy gyerek a világra jön, az immunrendszere addig sosem látott kórokozókkal találkozik, ezért természetes, hogy hajlamos lebetegedni. “Két kisgyerek szülőjeként elmondhatom, hogy én is ki vagyok téve az ő fertőzéseiknek” - mondja Darragh Duffy, a párizsi Pasteur Intézet immunológusa. “Ez jó is lehet, meg rossz is, valójában minden a kontextuson múlik” - teszi hozzá.
Az esetek többségében a gyerekek jelentéktelen náthás megbetegedéseket hoznak haza, ezekből általában a felnőtt szervezet gyorsan felépül és tovább erősödik a védekezőképessége. Liston szerint baj akkor van, ha a gyerekeid annyira lemerítenek, hogy többször is lebetegszel.
“A szülő szervezete is eljuthat egy olyan pontra, amikor krónikus fertőzéseket kap el, ezeknek viszont tartósabb hatása is lehet. Ha 2-3 hetente légúti fertőzésekben szenvedsz, akkor a tüdőd gyengébb lesz, ami hosszú távon is káros hatású”. Arra sincs bizonyíték, hogy az immunrendszer erősebb lesz attól, ha ezekből a betegségekből felgyógyulunk.
4. Alvás és stressz
Gyereket nevelni nem könnyű, és ha nem alszol eleget és örökké stresszelsz valamin, az az immunrendszeredet is megtépázza. Persze minden a körülményektől függ, de Liston szerint a “stressz egyértelműen rossz”.
Az, hogy szülőként mennyire vagy egészséges, attól is függ, hogy mennyire érzed magad jól a bőrödben szülőként. Az Illinois állami Északnyugati Egyetem 2015-ben közvetlenül is tanulmányozta a szülői stressz immunrendszerre gyakorolt hatását. A kutatók azt találták, hogy azoknak a szülőknek, akik túlságosan átélték a gyerekük betegségét, az immunrendszere túlzottan aktívvá vált és túlzott reakciót adott egy viszonylag jóindulatú fenyegetés során. Márpedig ez a túlzott immunreakció, a krónikus gyulladásra adott válasz kimeríti a szervezet védekezőképességét és így hosszabb távon sebezhetőbbé válik az emberi szervezet.
A tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem posztdoktori ösztöndíjasa, Erika Manczak szerint miközben a magas empatikus képesség mind a szülők, mind a gyerekeik lelkének jót tesz, a felnőtteknek ügyelniük kell arra is, hogy ne áldozzák fel magukat és az egészségüket. “Ha kimerült vagy, akkor nagyon nehéz gondoskodó, figyelmes és támogató szülőnek lenni. Ezért ahhoz, hogy valójában gondos szülő lehess, különösen fontos, hogy a saját igényeidet is kielégítsd!” - mondja Manczak.
5. A lelkiállapotod
Az tehát, hogy mennyire vagy egészséges szülőként, attól is függhet, hogy hogyan érzed magad a szülőségben. Rodlescia Sneed Michigani Egyetemen azt kutatja, hogy milyen összefüggés van társas kapcsolataink, valamint a pszichológiai és fizikai egészségünk között. Sneed tanulmányából az derült ki, hogy a szülők sokkal kevésbé betegedtek meg egy náthás vírusfertőzés után, mint azok, akiknek nem volt gyermekük. (A kutatásban nem vettek részt olyanok, akiknek esetleg már termelt antitesteket a szervezete a vírusok ellen, tehát az nem számított, hogy valakinek volt-e már védettsége).
Bár a tanulmányának közvetlen bizonyítéka nincs rá, Sneed mégis azt valószínűsíti, hogy a szülőség olyan pszichológiai előnyökkel jár, amelyek megvédik az anyát vagy az apát a betegségektől. A kutatásban résztvevő szülők azt mondták, hogy több értelmét látják az életüknek, amióta gyerekük van, jobban megtalálták a helyüket a világban, egyszerűen boldogabbak és ettől jól vannak, fizikailag is. “Egyre több bizonyíték van arra, hogy a társas kapcsolataink hatással vannak az egészségi állapotunkra, különösen az immunrendszerünkre” - mondja Sneed.
