Egy csecsemő mellett egy átaludt éjszaka igazi kincsnek számít az anyák körében. Vannak a kivételesen szerencsések, akiknél már az első pillanattól jó alvó a gyerek, de a többségnél nem megy ilyen simán, és talán ez az, ami a leginkább próbára teszi a friss szülőket. Pedig egy kisbabánál a gyakori ébredés teljesen normális, ugyanis gyakrabban megéhezik, és könnyebben megébred, ha félálomban azt veszi észre, hogy az alvás körülményei megváltoztak - például már nem az anyja karjaiban van, hanem egyedül a kiságyban. Ennek mélyre nyúló, biológiai okai vannak, és az életben maradást szolgálják.
Ennek fényében különösen nagy jelentőséggel bír az a nemrég publikált vizsgálat, melynek az eredményei azt mutatják, hogy jobban alszanak azok a kisbabák, akiket a szoptatás mellett már 3 hónapos koruktól elkezdtek hozzászoktatni a szilárd táplálékhoz. Ettől függetlenül nem biztos, hogy érdemes ezzel próbálkozni, mert hosszú távon kellemetlen mellékhatásai lehetnek a túl korán megkezdett hozzátáplálásnak.
“A hozzátáplálási ajánlások időről időre változnak a legfrissebb kutatási eredményeknek, az ezen alapuló aktuális tudásunknak megfelelően” - mondja dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekorvos. “Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élet első hat hónapjában a kizárólagos szoptatást ajánlja, ezután pedig a szilárd ételek fokozatos bevezetését, emellett a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl is” - teszi hozzá a doktornő. A magyarországi ajánlás szerint is hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a javasolt, majd ezt követően kezdődhet a hozzászoktatás a szilárd ételekhez. “Anyatej hiányában az első félévben orvosi indikáció alapján anyatej-helyettesítő tápszer adása javasolt. Indokolt esetben, orvosi javaslatra kerülhet sor hat hónapos kor előtt a szolid ételek bevezetésére” - mondja a gyermekorvos.
Cukorbetegséget és elhízást is okozhat a túl korai hozzátáplálás
“Mai tudásunk szerint a korán, négy hónapos kor előtt megkezdett hozzátáplálásnak komoly egészségügyi kockázata lehet, például szerepe lehet a táplálékallergiák, később az elhízás vagy a cukorbetegség kialakulásában. Ebben a korban a babák több szempontból sem állnak még megnyugtatóan készen arra, hogy szolid ételeket fogyasszanak el, és emésszenek meg” - mondja dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.
A londoni King’s College és a St. Geroge’s Egyetem kutatói 1303 kisbabát követtek nyomon hároméves korukig. A gyerekeknek az egyik fele hat hónapos koráig csak anyatejet kapott, míg a másik csoportba tartozó gyerekek már 3 hónapos koruktól kaptak szilárd táplálékot. A szülők a tapasztalataikról kérdőíveken számoltak be.
A válaszok alapján a korán hozzátáplált babák jobb alvók voltak, de nem olyan jelentősen: éjjel átlagosan 15 perccel aludtak többet, és átlagosan 1,74-szer keltek fel - 2 helyett. A gyermekorvos szerint a két csoport alvásában mutatkozó különbség nem olyan mértékű, hogy megérné a fenti rizikónak kitenni egy gyermeket. Ezenkívül a csecsemők és kisgyermekek alvására számtalan dolog lehet hatással, ebből csak egy potenciális tényező a gyermek étrendje. Ráadásul léteznek olyan korábbi vizsgálatok, amelyek nem találtak összefüggést a csecsemő étrendje és az ébredések száma között a második félévben, sőt inkább rosszabb alvást mutattak egyéves korban, ha a szilárd ételek korán kerültek bevezetésre.
“Mindenképpen további vizsgálatokra van szükség, hiszen ezek nélkül a fenti módon, korán bevezetett hozzátáplálás akár egy fals eszközként is szerepelhet a fáradt, kialvatlan szülők kezében” - teszi hozzá dr. Aschenbrenner Zsuzsanna.
