Hét hónapos, és amit csak szabad egy hét hónaposnak enni, azt eszi is. A lányom minden ellenérzés nélkül fogadta hat hónapos korától kezdve az első kanál gyümölcsöket és zöldségeket, pedig mindaddig csak anyatejet kapott, se vizet, se teát. Boldog is voltam, hogy ilyen simán megy minden, mivel nagyobbik lányommal meggyűlt a bajom annak idején: elég sok ízt elutasított, nehéz volt a hozzátáplálás. Az öröm viszont korai volt, a pépek bevezetésével ugyanis megjelent egy igen gyakori probléma: a székrekedés.
Gyakorló anyaként a tünetek alapján egyből tudtam, miről is van szó:
- a gyerek egyik pillanatról a másikra nyugtalanná vált, gyakran felsírt
- a feje kivörösödött a bélmozgások ideje alatt, lábait pedig felrántotta
- nyögdécselt, próbált kakilni, de csak fájdalom lett a vége
Legelőször a has körkörös simogatásával próbálkoztunk, aztán tornáztattuk, lábait a hasához húztuk, majd kinyújtottuk. A mozgás ugyanis a bélmozgást is stimulálja. Később vizet itattunk vele, de az sem használt, a lányom pedig egyre nyűgösebb és kétségbeesettebb lett, már én is a határán voltam annak, hogy elsírjam magam. A hőmérőzés (vagyis a hőmérő feldugása a végbélbe) ellen vagyok, viszont eszembe jutott korábbi gyerekorvosunk tanácsa vészhelyzetre: glicerin kúp.
Férjem el is rohant a gyógyszertárba, ahol - bár a kúp vényköteles -, a patikus megszánt minket és kiadta a gyógyszert azzal a tanáccsal, hogy ilyen korú gyerek esetében csak egy fél kúppal segítsünk rá a székletürítésre. De azt is csak végső esetben. Még vártunk egy ideig, hátha megtörténik a csoda, ám amikor a gyerek már vigasztalhatatlan volt, nem hagytam, hogy tovább kínozza a kaki.
Még csak nem is a kúp felét, mindössze a hegyét kapta meg a fenekébe és két perc után máris robbant a megkövült dugasz, amit konkrétan egy méteres kerti slag követett. Úgy forgattam alatta a pelenkát, mint fagyiárus a tölcsért a fagyigép alatt. Ekkora már a gyerek és mi is nevettünk a megkönnyebbüléstől, azt hiszem, évekig sztori lesz, hogyan fért el ennyi anyag egy 67 centis babában.
Sajnos másnap a rossz emlékek miatt megijedt a kakilástól, ám azt már tudtuk orvosolni szimpla tornáztatással. Amire azóta most már még jobban odafigyelünk:
- Minél több folyadékot adunk neki, már nemcsak anyatejet.
- Bőven adunk neki rostban gazdag ételeket, amik biztosítják, hogy a széklet ne száradjon ki.
- Bár imádja a banánt, az is okozhat székrekedést, úgyhogy az almával együtt most mindkét gyümölcsből kevesebbet kap, narancsléből, sütőtökből és őszibarackból viszont elég sűrűn.
- A főzelékekbe olívaolajat rakok, az szintén székletlazító hatású.
Egyelőre úgy tűnik, bevált a diéta, bár a gyerek széklete még mindig kemény, legalább már ki tudja nyomni és nem szenved vele órákig. A gyerekorvos még a Laevolac szirup átmeneti használatát is javasolta arra az esetre, ha a fenti étrendváltozás mégsem segítene. De ez tényleg csak átmenetileg használható, mivel a laktulóz hatású hashajtó megzavarja a normális székletürítési reflexet a csecsemőknél. Ugyanígy a glicerin kúp is csak vészhelyzet esetén alkalmazható hasonló okok miatt.
