Menstruáció nélkül csodaszép az élet. Nincsenek éjszaka keletkező foltok a lepedőn (átlagon felüli, brutális mennyiségű a vérzésem, sajnos), nincsen parázás, hogy mikor ázik át a világos nadrág, nincsenek görcsök, nincsenek allergiás reakciók a betéttől és a tampontól, és egyáltalán: rend és tisztaság van odalent.
Ebből a megközelítésből még én is áldott állapotnak éreztem a terhességet, és a szülés utáni hónapokat is kiélveztem - szerencsésnek voltam mondható, mindössze három napig véreztem a lányom születése után. A csodás napoknak és a zavartalan (vagyis vérzés nélküli) szexelésnek vége, az intenzív szoptatás ellenére ugyanis nem sokkal több mint hat hónap után jelentkezett a menstruációm.
Mindeközben a La Leche Liga honlapján:
"A szoptatás alatti terméketlenség kulcsa abban van, hogy hányszor szopik a csecsemő. Afrikai Kung anyákon végzett megfigyelések szerint a szülések közötti átlagos időtartam 44 hónap volt a szoptatásnak köszönhetően. A Kung törzseknél nincs szexuális tilalom a szoptatás idején. Ezek az anyák óránként több alkalommal is mellre teszik a csecsemőt néhány percre. Magukkal hordják őket szinte állandóan, és éjjel is együtt alszanak. Az európai asszonyok megfigyelése is megerősítette, hogy a szoptatás gyakorisága az, ami leginkább összefügg a menstruációs ciklus visszatérésének idejével. Ahhoz, hogy a szoptatás meggátolja a termékenységet, a csecsemőt kizárólagosan kell szoptatni. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő teljes tápanyagszükségletét és szopásösztönét az anya mellén, szopással elégíti ki.
A kiegészítő táplálékok, cumisüvegből adott gyümölcslé, vagy tápszerhozzátáplálás gyakran összefügg a termékenység visszatérésével mint ahogy azzal is, hogy a csecsemő éjjel nagyobb időtartamokat alszik. Ezek mind csökkentik a csecsemő szopásának gyakoriságát. Egy megfigyelés szerint, ha hat vagy több óra telik el a két szoptatás között, vagy a napi szoptatások száma ötnél kevesebb, visszatér a termékenység."
És tényleg, nem sokkal a hozzátáplálás elkezdése után jelentkezett a havim, az én esetemben viszont egy szállal nem csökkentettem a gyerek szoptatásának gyakoriságát. Lányom ráadásul nemcsak táplálkozás céljából van a mellemen: igényli, ha csak szomjas, ha fáradt, ha nyűgős, vagy egyszerűen csak anyázni akar egy kicsit, hozzám bújva. Így akár óránként is cicizett és cicizik is napközben, nem kavartak be a gyümölcspürék és a főzelékek. Arról nem is beszélve, hogy ahogyan a Kung törzseknél szokás (meg amúgy az ismeretségi körömből hálistennek sok helyen), mi együtt alszunk a babával, így igény szerint, gyakran szopik éjszaka is. A megoldás kulcsát én nem a szoptatások gyakoriságában, hanem az elfogyasztott anyatej mennyiségében látom. A szopási inger megmaradt, de a gyerek valamivel kevesebb tejet szív ki, hiszen egyéb, szilárd ételt is kap már több mint két hete.
Olyanokról is hallottam, hogy a menstruáció visszatértével csökken a tej mennyisége, állaga de még az íze is, ami miatt a gyerek egy ideig feszülten viselkedik a melleken, sőt, akár teljes mértékben elutasítja a szopást. Szerencsére nálunk ez sem következett be, így nem látom szükségét a tejserkentő készítményeknek, tudatosan készülök viszont a következő napokra: igyekszem még több C-vitaminban gazdag zöldséget és gyümölcsöt bevinni a szervezetembe, ez ugyanis segíti a vas felszívódását, ami mindig csökken a havi vérzés alatt. Sajnos ez időszak alatt hajlamos vagyok a befordulásra, orvos ismerősöm erre a citromfűtea fogyasztását javasolta.
Bár több kutatás is igazolta, hogy az ovuláló szoptató nők is terméketlenek maradhatnak a szoptatás okozta hormonváltozások következtében, nem bíznám a szerencsére és a természetre a dolgot. Amint vége a kínkeserves napoknak, irány a nőgyógyász, akivel leülünk megbeszélni, milyen gyógyszeres védekezési lehetőségei vannak egy szoptató anyának, mivel eddig másképp oldottuk meg a dolgot. Következő bejegyzésem ebben a témában lesz
