Az almától képtelenség megszabadulni - folttisztítás középfokon

Olvasási idő kb. 4 perc

A gyereknevelésben az a jó, hogy azonnali, garantált munkaügyi továbbképzést is jelent egyben. Az ember nem csak szülővé válik, hanem, bár OKJ-s papírt nem kap róla, szakértőjévé válik megannyi háztartásbéli fortélynak. Így esett ez Kics Lány anyukájával is, aki most a folteltávolítással küszködik, avagy hogyan is lett Kicsi Lány (és főként a ruhatára) dalmata.

Spájzot takarítottam. Tudom, ez nem akkora szenzáció, hogy meg kelljen osztanom a világgal, havonta, kéthavonta rá is szánom magamat, de nagyon utálom. Most azok után főleg nem fűlött hozzá a fogam, amikor felmértem, mennyi ilyen meg olyan, mások által magasztalt folttisztító és mosószappan rejtőzik a hátsó sorokban. Persze nálunk egyik sem ér semmit. Szívesen meghívnám a tévéreklámokban szereplő szakembereket, hogy itt van néhány gyerekruha, mossák már ki. De ne maradjon benne pecsét, különben elmarad a nagy mutatvány. Olyat én is tudok. Az almától egyszerűen képtelenség megszabadulni - szerintem. Mindig ott virítanak a tenyérnyi barna foltok. Bezzeg a cékla, bármilyen csúnyán néz is ki, be sem kell áztatni, eltűnik. A banán és a répa sem olyan vészes. De az alma gáz.

A gyerek ugyan már mászik és áll, de a fűbe egyelőre nem nagyon engedem, mert hiába szedem össze a kutyagumikat az udvaron, biztosan találna egyet. S azt tuti, hogy első körben megkóstolná, aztán gyorsan a ruhájába kenné a kezét. Ahogyan evés után szokta, mint aki jól végezte dolgát. Korábban panaszkodtam, hogy csúnyán táplálkozik, ez azóta megváltozott. Ma már csak akkor köpköd, ha jóllakott. Ennek viszont semmi előjele nincs, így a lényeg csak annyiban módosult, hogy nem szépen, lassan, fokozatosan teríti be a konyhát, hanem egy-egy fújással hirtelen. S miután kis hörcsög, azaz tartalékolja a szájában a kaját, amikor azt hinném, hogy vége a támadásnak, újabb falatok repülnek. Olyanok, amiket még az etetés elején pakoltam a szájába.

Múltkor gondoltam, nagy ágyúval támadok a pecsétek ellen. Beáztattam a ruhát egy napra, aztán befújtam a koszos részeket egy mindent eltüntető sprével. Betettem a cuccot gépbe, beleöntöttem két adag mosóport, két adag különböző típusú folttisztítót, egy kis hipót (fehéret mostam), egy adag öblítőt, benyomtam, hogy extra koszos ruhákról van szó. S a foltok ugyan halványodtak, de ugyanott vannak. ÁÁÁÁÁÁÁ! Egyet azért elértem: már teregetés közben kiütéses lettem és viszkettem, mert allergiás vagyok a mosószerek és öblítők nagy részére. Fizikailag, nem pszichésen.

Mondanám, hogy rossz a mosógépünk. De egyrészt igen drága volt, másrészt a mi ruháinkkal mindig megbirkózik. Érdekes módon még azokkal is, amiket leeszek, lecsepegtetek főzés közben.

Akkor hol itt az árulás? Lehet, hogy a mosógépgyártókat felbérelték a babaruhagyártók? Nálunk nem sok eredménnyel, a Kicsi Lány ugyanis olyan ütemben nő, hogy egy-egy darabot nem sokszor tud felvenni. Az apja ellenben gyakran kapja elő a pénztárcáját, mert ha a lányáról van szó, nem tud nemet mondani. Nekem sem, és igyekszem nem visszaélni ezzel. Néha nagyon nehéz megállni.

Visszatérve a foltokra: mi lesz itt, ha a gyereket a homokozóból, a pocsolyából, a sárból halászom ki? Azokkal hogyan boldogulunk majd? Mert oké, lakáson belül nem lesz koszos, nem is lehet, mert naponta mosok fel. Mellesleg nem vagyok normális. Sokszor eszembe jut, hogy ezt az időt inkább Kicsi Lányra kellene szánnom, mert olyan gyorsan felnő és így is kosz lesz pár perc alatt, meg úgyis. Főleg, ha a földet kikaparja a cserépből. Trükkös, mert lassan, óvatosan indul el a tiltott zóna, azaz a virágok felé. Közben hátra-hátranéz, hogy látom-e, mire készül. Aztán amikor egy méteren belülre ér, felgyorsít, feláll a cserép mellett és már pakolja is ki a földet. Nekem meg illik komoly arccal megdorgálni, ami nem is olyan könnyű, mert legszívesebben nevetnék rajta. De nem mosolygok, mert a nagyszülők is itt rontották el: amikor a gyerek elkezdte fújni a kaját az etetőszékben, jókat derültek rajta. S azóta persze mindig megpróbálkozik ezzel, igaz, már csak a nagymamáknál, mert rájött, hogy anya ezt nem tartja poénnak.

A ruhákat viszont így is, úgy is én mosom ki. Nem baj. A foltok meg röhöghetnek rajtam. Bár most kaptam tippeket. Állítólag a fűvel elbánik az aludttej, ha egy éjszakára beáztatom az anyagot, az áfonya ellenszere pedig néhány csepp ecet és fél citrom leve... a keveréket hagyni kell fél órán át a ruhán, leöblíteni forró vízzel és mehet a gépbe. Vajon az almára is hatásos?! Ha bejön, szólok.

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek