A láz nagyon sok betegségnek lehet a kísérő tünete. Leggyakrabban valamilyen fertőző betegséghez társul, de lázat okozhat – a teljesség igénye nélkül – allergiás reakció, autoimmun betegség, bizonyos gyógyszerek, daganatos betegségek, hormonális hatások, vagy éppen egy oltás. Fontos ismernünk a hátterét ahhoz, hogy hatékonyan léphessünk fel ellene. Bár már sokszor volt itt szó a lázról és annak csillapításáról, úgy gondoljuk, ebből – sajnos – soha nem lehet elég. Így hát megkértük Tímeát, segítsen rendet teremteni lázügyben.
Testünk állandó hőmérsékletének fenntartása az agy területén található hypothalamus feladata. A környezeti hőmérséklet csökkenése vagy emelkedése megváltoztatja a vér hőmérsékletét. Ez hatással lesz a hypothalamusra, amely mint egy jól működő „termosztát” azonnal kapcsol, és olyan folyamatokat indít be a szervezetben, amelyek eredményeképpen a külső változásokat ellensúlyozva, a test hőmérséklete állandó marad – leginkább 36-37°C között.
Bizonyos betegségek esetén – fertőzések, gyulladások, daganatok, stb. – olyan kémiai anyagok szabadulnak fel, amelyek hatására a hypothalamus megemeli a test hőmérsékletét. Amennyiben a testhőmérséklet 37-38°C között van hőemelkedésről, 38°C felett lázról beszélünk.
A láz jelenlétét bizonyos szempontból jótékony hatásúnak tartják – magasabb hőmérsékleten egyes kórokozók szaporodása lelassul, és az immunrendszer működése fokozódik. Ugyanakkor a tartós láz megterheli a szervezetet. Kifárasztja a szívet, anyagcsere „kisiklást” okozhat cukorbetegekben, a verejtékezés miatti jelentős folyadék-, és ásványianyag-vesztés főleg a gyermekek és az idős emberek számára lehet veszélyes.
A 41°C feletti láz súlyos idegrendszeri károsodást okozhat. Gyermekeknél – meglévő hajlam esetén (a gyermekek 3-4%-a érintett) –, leginkább 5 hónapos és 6 éves kor között, a láz lázgörcsöt okozhat: a beteg gyermek elveszti az eszméletét, szeme fennakad, a teste megmerevedik, majd rángatózik. A roham néhány másodperctől több percig tarthat. Ebben az esetben komolyabb kivizsgálás szükséges annak tisztázására, hogy volt-e a lázon kívül más oka a rohamnak. Időskorban a láz klasszikus tünetei mellett – kipirult arc, meleg, nedves bőr, magas szívfrekvencia, magas légzésszám, remegés, hidegrázás, fejfájás, fáradtságérzés, izomfájdalmak – időnként furcsa viselkedést, tudatzavart is lehet tapasztalni.
Mit kell tenni láz esetén?
Fontos először is megjegyezni, hogy a láz jelenléte arra utal, hogy a szervezetben valamilyen kóros folyamat zajlik. Ezért nem csupán a lázat kell csillapítani, hanem az alapbetegséget is kezelni kell.
Sok esetben egyszerű fertőzéshez társul, például enyhe tünetekkel járó náthához. Ebben az esetben a láz csillapítása, és a megfelelő tüneti kezelés mellett, a beteg állapota gyorsan javul. Ugyanakkor, ha a láz 2-3 napon belül, a csillapítás ellenére újra és újra visszatér, a beteg állapota nem javul, vagy romlik, vagy súlyos tünetek társulnak (nehézlégzés, a bőr lilás elszíneződése, tudatzavar, csillapíthatatlan hányás, hasmenés, véres hasmenés, stb) komolyabb betegségre kell gondolni, és orvosi segítséget kell kérni. Folyamatosan magas, csillapíthatatlan láz esetén is orvoshoz kell fordulni. Tartós – több napig tartó – hőemelkedés (37-38°C közötti hőmérséklet), ugyancsak kivizsgálást igényel, akkor is, ha egyébként jelentős egyéb tünet nem társul a hőemelkedés mellé. 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők lázánál is orvoshoz kell fordulni.
A test hőjét legtöbbször hónaljban vagy fülben mérjük hagyományos higanyos, vagy digitális hőmérővel. Csecsemőknél, kisdedeknél végbélben, vagy lágyékhajlatban szokták mérni a hőmérsékletet. A végbélben mért értékből 0,5°C-ot le kell vonni, mivel ebben az esetben az úgynevezett maghőmérsékletet mérjük, ami magasabb mint a test felszínén mérhető köpenyhőmérséklet.
Csillapítás
A láz csillapítására több lehetőség létezik. Fizikai módszernek nevezik a hűtőfürdők, hűtőborogatások alkalmazását. Ezek kívülről hűtik a testet, elvezetik a termelődő hőt. A hűtőborogatás (priznic) során a beteg mellkasára, fejére, végtagjaira vizes textíliát helyezzünk, majd ezeket sűrűn cserélgetjük – mivel gyorsan felmelegszenek. Lehet akár az egész testet borogatni, például vizes lepedő segítségével. A lázas beteget a hűtőborogatás során nem szabad betakarni vastag takarókkal, mert ez olyan mintha bedunsztolnánk, és nem fog csökkeni a láza. Fontos még, hogy ne csak a csuklót vagy a bokát borogassuk, mert ez nem vezet megfelelő eredményhez.
A hűtőfürdő során, a beteget testhőmérsékletű vízbe kell beültetni, amelyet néhány perc elteltével fokozatosan el kell kezdeni hűteni 25-26°C-ra. Ez még nem teljesen hideg víz, kb. ennyire szokott meleg nyári napokon felmelegedni a Balaton. Nagyjából 5-10 percet kell tölteni ebben a lehűtött vízben, hogy ne csak a bőr, hanem a mélyebb szövetek hőmérséklete is csökkenjen.
A lázcsillapítás másik lehetősége a gyógyszerek alkalmazása. Ezek bevétele 38°C felett ajánlott. Amennyiben 39ºC feletti a mért hő, a gyógyszereket együtt kell alkalmazni a fenti, úgynevezett fizikai módszerekkel. Hőemelkedés során gyógyszerek adása még nem javasolt, de szükséges a gyakori, félóránkénti lázmérés.
Több típusú gyógyszer létezik kúp, szirup, tabletta, csepp formájában. Leggyakrabban paracetamol, aminofenazon, aszpirin, illetve egyéb, nem-szteroid gyulladáscsökkentő – például ibuprofen tartalmú – gyógyszereket ajánlanak. A legtöbb gyógyszer a felsoroltak közül a lázcsillapítás mellett fájdalmat is csillapít, valamint gyulladáscsökkentő hatású. A gyógyszerész segíthet a megfelelő lázcsillapító kiválasztásában – a legtöbb készítményt vény nélkül lehet kapni a patikákban.
Fontos betartani a gyógyszer-tájékoztatón ajánlott dózisokat, beleértve a két gyógyszerdózis bevétele között ajánlott legrövidebb időt. Ha a láz ezek betartása mellett nem csökken, hűtőborogatással vagy hűtőfürdővel kell kiegészíteni a terápiát.
Mivel az otthon tartott „házipatikákban” sokszor többfajta gyógyszer is megtalálható, nagyon ügyelni kell arra, hogy ne alkalmazzunk különféle elnevezésű, de azonos hatóanyagú gyógyszereket, mert ezek egyidejű alkalmazásával akár túladagolás is bekövetkezhet.
Ha az alkalmazott készítmény hatására kiütések vagy egyéb allergiás tünetek jelentkeznek, a másik hatóanyagra való áttérés mellett jegyezzük meg a problémás anyag nevét, hogy a későbbiekben ezt el tudjuk kerülni.
Gyermekeknél az aszpirin hatóanyagú gyógyszerek adása súlyos máj és idegrendszeri károsodásokkal járó úgynevezett Reye-szindrómát okozhat, így esetükben nem ajánlott ezeknek a szereknek az alkalmazása.
A gyermekek fokozott görcskészsége miatt (lázgörcs) ajánlatos a lázcsillapítás minél gyorsabb elkezdése. Tehát még mielőtt orvoshoz fordulnánk, már kezdjük el a lázat csillapítani!
Ha a gyermeknél lázgörcs lépett fel, későbbi megbetegedések esetén már 37,5°C felett szükséges elkezdeni a gyógyszeres lázcsillapítást. Ebben az esetben a gyermekorvos a szülőket rendszerint ellátja görcsoldó készítményekkel is, így ezeket rögtön tudják alkalmazni fellépő görcs esetén, természetesen az orvos utasítása szerint.
A láz miatt fennálló fokozott ásványianyag- és folyadékhiány miatt figyeljünk ezek megfelelő pótlására is. Hányinger társulása esetén, egyszerre kis mennyiségű, de gyakori folyadék fogyasztása javasolt. Lehet inni vizet, szobahőmérsékletű teát, gyümölcsleveket, limonádét. Szoptatás esetén az anyatej megfelelő a folyadékpótlásra, ilyenkor gyakrabban kell a babát megkínálni. Fontos figyelni a kiszáradás jeleit: az ürített vizelet mennyiségét, mely kiszáradás esetén csökken, csecsemőknél a nagy kutacs állapotát, besüppedtségét.
Ajánlatos, hogy ilyenkor ne fűtsük túl a lakóhelyiséget, ez sem kedvez a lázcsillapításának. A lázas gyermekeket ösztönözzük nyugalmas, egy helyben történő játékokra, mesehallgatásra.
