A zenével foglalkozó pszichológusok szerint a komolyzene különösen mély rétegeket mozgat meg bennünk, ráadásul érzelmi életünk gazdagításában nyújthat nagy segítséget.
Hiszem, hogy mindenki életében van olyan terület, ahol jónak érzi magát, amiben otthonosan mozog. Számomra ez a kiemelt terület a zene. Gyakran a zene által jutok értékes felismerésekre önmagammal és a külvilággal kapcsolatban, egyben ez teremt számomra lehetőséget arra, hogy adhassak más embereknek valamit, amit szépnek, jónak, igaznak gondolok. A gyerekek számára ez az őszinteség olyan érzelmi megnyílásra nyújt lehetőséget, amelyet mind fizikailag, mind értelmileg képesek megérteni és átélni, egyszerre feloldva lelki gátjaikat és fejlesztve szociális és értelmi képességeiket.
„Kokas Klára a szó legősibb értelmében tanító. Varázsló, aszkéta, szent, aki nem pusztán tudását adja át, hanem önmagát, teljes, kiművelt személyiségét. A gyerekek, akiket megtanít a mozdulat szabadságára és a zene szeretetére, valószínűleg ezt a titkot lesik el tőle. Miként juthat el egy önmagába zárt ember a másik önmagába zárt emberig. Miként művelik egymást. Miként szólaltatja meg a művészet a testüket és lelküket." (Nádas Péter író)
Komolyzenét hallgatni tudni kell
A zene az érzelmekre hat – gondoljunk csak kedvenc dalainkra, és azonnal fel tudjuk idézni, hol, mikor, netán kivel hallottuk őket. A zenével foglalkozó pszichológusok szerint a komolyzene különösen mély rétegeket mozgat meg bennünk, ráadásul érzelmi életünk gazdagításában nyújthat nagy segítséget. Vizsgálatok bizonyítják, miszerint Bach, Mozart, Vivaldi vagy Händel remekművei szinte minden „próbát kiállnak”, jótékony hatásuk majd' minden körülmény között igazolható. Händel erről így fogalmazott: „Sajnálnám, ha csak szórakoztattam volna az embereket a zenémmel – én jobbítani akartam őket.” Ezért aki biztosra akar menni a komolyzenében, válassza kezdetnek ezeket a szerzőket, s idővel egyre jobban fogja érezni, mi tesz jót ténylegesen a lelkének. De ehhez – zenei nyelven szólva – gyakorlásra van szükség, azaz a komolyzene hallgatását is tanulni kell. Ne féljünk kipróbálni ami első hallásra túl komolynak hangzik, csak próbáljuk átadni magunkat a zenének! A zene éppen akkor tölti be hivatását, ha fényesíti a lelket, ha tanítani tud a szépségre. A jó zene, azaz a harmóniákon nyugvó, a finom árnyalatokat is kifejezni tudó, energiát sugárzó muzsika segít, hogy a gondolatok, érzelmek és tettek harmóniába rendeződjenek, vagyis hogy az emberi jellem maga is olyanná váljon, mint egy tökéletesen hangolt hangszer.
A Kokas-módszer
A zene és a lélek kapcsolatánál elengedhetetlen hogy Kokas Klára neve ne hangozzék el. Számomra a zene egy óriási lehetőség, önmagam kiteljesítésére. Kokas Klára, azaz „Klári néni” módszere nagy segítségemre volt abban, hogy még mélyebbre ássak a lelkemben a zene segítségével, és bár Klári nénitől tavaly végleges búcsút kellett vennünk, tanfolyamain keresztül újabb és újabb gyerekek képesek megélni ugyanezt.
Klári néni mellett megtanultam a gyerekekre irányuló figyelem fontosságát. A nemzetközi hírű, Kodály-emlékérmes zenepedagógus módszerének egyik titka, hogy szabadon hagyta a gyerekeket érzelmi megnyilvánulásaikban. Az elgondolás komplexitása abban áll, hogy a zenei mozgást a gyermek kifejezi „táncban”,azaz szabad mozgásban, valamint ábrázolásban, szavaiban, miközben érzelmeiben együtt él e kifejezésmódokkal. Ennek a zenei foglalkozásnak, amelyen a gyerekek sokat énekelnek, mozognak, komolyzenét hallgatnak, erőteljes személyiségformáló hatása van. Észrevétlenül fejleszti a gyermekek ritmusérzékét, mozgáskoordinációját, önértékelését, képzeletvilágát, kreativitását és figyelemösszpontosítását. Tevékenysége meghatározó volt a sérült gyerekek zenei nevelésében is - mint nevelés, lelki gátak feloldója és mint örömforrás egyaránt.
Klári néni nevelése az elfogadásra és a toleranciára épült. Mindenféle tiltás nélkül tartotta a foglalkozásokat. „Amit maguk fedeznek fel, az maradandóbb élményt nyújt számukra” – mondta mindig. Korán felismerte, hogy a zene által elindított értelmi és érzelmi hatások még jobban felerősödnek, ha mozgás is kapcsolódik hozzájuk. Az érzelmekkel kísért önkifejezés, mikor a gyermekek megtapasztalják a képzeletükben fellendülő mozgás örömét, és eltáncolják örömüket, fájdalmukat, sőt álmaikat is, valóban katarzisélményhez vezet, így az átélt érzelmek segíthetnek a lelki gátak feloldásában is. A zenére történő kreatív válaszadást megelőzi a gyermekdalok és dallamimpzovizációk változatos és örömteli játéka, ekképp a test és a lélek együttesen válik felfedezővé. A Kokas-programban résztvevő gyerekek ugyanakkor nem csupán zeneileg fejlődtek: tanulási képességeik és szociális kompetenciájuk egyaránt javultak, ráadásul öntudatosabbá és önállóbbá is váltak.
A Kokas-foglalkozásokon teljesen természetes volt földre ülni, egymáshoz érni, énekelni, érezni, hogy jön és mindent áthat a zene. Amikor a gyerekek elkezdenek táncolni, megannyi érzés jelenik meg az arcukon, mozdulataikban, átszellemülten adják át magukat a zenének. Boldogok. "Nem baj ha nincsen biztonságos szép énekhangod, csak énekelj és mi meghallgatjuk” - hangzott számtalanszor Klári néni biztató hangja a háttérből. Biztos vagyok benne, hogy most is hallgat minket.
