Nincs borzasztóbb annál, ha a kicsivel valamilyen baleset történik. Magyarországon a jelenlegi statisztika szerint hetente átlagosan 5 gyerek veszti életét utólag megelőzhetőnek tekintett balesetben, és mintegy 405 eset végződik kórházi ellátással.
Ebben a tekintetben is jócskán a környező országok mögött kullogunk, ahol a mutatók például azért is jobbak, mert a mindennapi életbe – így az oktatásukba is – régóta számtalan módon beépült a balesetmegelőzés.
Sajnos a balesetmegelőzéssel foglalkozó szakemberek úgy látják, majdnem mindig a szülő is tehet – gondatlanságával, figyelmetlenségével – arról, ha a gyerek úgynevezett háztartási balesetben sérül meg. Az esésekből adódó sérülések a kisbabánál például legtöbbször abból adódnak, hogy a szülők nem is tudják, hogy már meg tud fordulni, tud kúszni, stb. 3-6 éves korig számítani kell rá, hogy a kisgyerekek önállóan akarják felfedezni környezetüket, így ebben az időszakban fokozottan kell ügyelni arra, hogy mit hagy elől az ember.
A háztartási balesetek legygyakoribb fajtái a fulladás, esés, égési sérülés, mérgezés.
A fulladással kapcsolatban külön figyelemreméltó tény, hogy nem a nagy tavak, tengerek, folyók azok, amelyek a legtöbb gyermekkorú áldozatot szedik, hanem a kis, bokáig, derékig érő vízzel töltött kerti medencék. Tehát ez is olyan terület, ahol a tudatos balesetmegelőzés nagyon sok szenvedéstől és tragédia átélésétől kímélné meg a családokat. Például ilyen balesetmegelőző megoldás lehet, ha valamivel körbekerítjük a medencét, vagy olyan dolgokat rögzítünk a közelében, ami a medencéből is elérhető a kicsinek, így biztonságosan meg tud benne kapaszkodni. Vagy minden esetben, ha – csak egy percre is - nem vagyunk ott, minimum karúszókat adunk a gyerekre, tehát kizárjuk a lehetőségét annak, hogy a vízszint alá kerüljön.
Fulladást okozhatnak továbbá a beszippantott, torkon akadt tárgyak (szemes termények például), ételek, a fülbevaló, apró játékok, alkatrészek, illetve a nyak köré tekerhető zsinóros cumi, kiságyra kötött játék. Utóbbiaknál rövid, 30 cm-nél nem hosszabb madzagot kell használni.
A mérgezéses baleseteket tekintve a következőket érdmes megjegyezni:
Ez a balesetfajta leginkább a 3-6 éves korosztályt veszélyezteti. A mérgezésnek is több típusa van: gyógyszer, marószer vagy étel okozta mérgezésről beszélhetünk. A gyógyszerekre nem véletlenül írják rá, hogy azokat gyermekek elől gondosan el kell zárni. Amint megérti, beszéljünk vele erről, érttessük meg vele, hogy miért lehetnek veszélyesek a gyógyszerek. (Itt fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy a gyógyszertől mindig és azonnal meggyógyul az ember, gondolva arra, hogy esetleg egy játék során az juthat eszébe, hogy a nagyon sok gyógyszertől nagyon meggyógyul az ember, stb.)
A marószerek okozta mérgezések is többnyire megelőzhetők, ha például a gyermek számára elérhetetlen helyen tároljuk ezeket a veszélyes vegyszereket, és szigorúan a saját, gyári dobozukban, csomagolásukban. (Ne töltsünk semmilyen háztartási vegyszert, veszélyes anyagot, készítményt üdítős vagy más megtévesztő dobozba például.)
A mérgezések harmadik típusa az ételmérgezés. Ételmérgezést okozhatnak például romlott alapanyagokból készült vagy tárolás következtében megromlott ételek. Vigyázni kell arra, hogy a gyerekek érzékenyebbek erre, hiszen immunrendszerük fejlődésben van, ellenállóképességük így nem akkora, mint egy felnőtté.
Magyarországon számtalan mérgező gomba található, amelynek többségénél a fogyasztás után csak 8-24 óra múlva jelentkeznek a hányással, hasmenéssel járó tünetek. A gombamérgezés tipikus baleset, pedig nagyon egyszerűen elkerülhető: Nem kell képzetlenül, laikusként gombát szedni, vagy a leszedett gombát be kell vizsgáltatni. Nyersen semmilyen gombát nem szabad megkóstolni. Arra is vigyázni kell, hogy ha különböző gombák egy kosárba kerülnek, a mérgező gomba a többit is veszélyessé teheti. Nem szabad azt hinni, hogy felismerjük a nem mérgező gombát, ugyanis majdnem minden gombának van egy hozzá hasonló, nem ehető változata is, ezek megkülönböztetése több éves tapasztalatot, tudást igényel. Ne kísérletezzünk ezzel.
Nem árt odafigyelni a lakásban tartott dísznövényekre sem, illetve a kertben található „piros bogyós” növényekre, mint amilyen például a sok kertben megtalálható tiszafa. Ezek lenyelve a szájban sebet, hasmenést, hányást, illetve szívritmuszavarokat okozhatnak.
Mérgezés gyanúja esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Jó, ha nálunk van az az anyag, amely a mérgezést okozta. Ha tehetjük, vigyünk magunkkal belőle, (hacsak a dobozát is), nem elég megjegyezni a nevét. Minél előbb történik meg a gyomormosás, annál inkább csökkenthető a felszívódás. Ha tudjuk, hogy lenyelt valamilyen mérgező bogyót vagy nagy mennyiségű gyógyszert, már az orvos érkezése előtt mi is hánytathatjuk. Eszméletlen vagy hányó gyereket sose fektessünk hanyatt, és ne ültessünk fel, mert a hányástól is megfulladhat. Stabil oldalfekvésbe kell helyezni, amíg orvosi ellátást nem kap. Ha marószert nyelt le, ne hánytassuk a gyereket, mert az ilyen anyag tönkreteheti a nyelőcsövét. Hasonló módon tilos hánytatni, ha mécsesolaj, faszén, benzin, gázolaj okozta a mérgezést.
Magyarországon hamarosan bevezetik a Biztonságos Iskola Programot, amelynek keretében kreatív, innovatív módszerekkel, a szülők és a tanítók bevonásával hatékony balesetmegelőző technikákat, módszereket, tudást fognak közvetíteni. Ettől a halálos kimenetelű baleseteknek mintegy 30%-os csökkenését várják. Reméljük, a program sikeres lesz, és valóban kevesebb balesetről kell számot adniuk a statisztikáknak.
