Az elmúlt hetekben annyit beszélgettünk, hogy oltassuk-e a gyerekeinket, vagy ne, hogy az idei influenzaoltás komoly dilemmát okoz. Mert hát mégsem eboláról van szó, vagy valami egyéb komoly betegségről, egy egyszerű, vírusos betegség ellen szúratnánk a gyereket és magunkat. Csak várjuk, hogy egy, vagy két hétre kidöntse a gyereket, aztán meg minket is a kór, vagy éljünk a prevencióval? Idén ráadásul a sajtó is hangos, hogy erősebb vírus csaphat le ránk, s a WHO már márciusban bejelentette, hogy húsz év óta először, az oltóanyagban található háromféle elölt vírustörzs mindegyikén változtatni kellett.
Az influenza igen fertőző, vírusos betegség, a víruscsaládon belül a humán betegségekért felelős B és C típus. Az influenza nem egyelő a megfázással, ebbe a dologba ugyanis sokan belezavarodnak. A megfázásra influenzát mondanak, az influenzára meg legyintenek, hogy,’ ugyan, csak megfáztam’, miközben megfertőzik a fél kerületet. Míg a megfázás egy lassabban kialakuló folyamat, s általában nem jelent veszélyt a betegre, addig az influenza akár órák alatt tüneteket okozhat (magas lázat, ízületi- és végtagfájdalmat, hidegrázás, tüsszögés és köhögés) s szövődményekkel járhat. Például tüdő-, hörgő- és középfülgyulladással, esetleg szívizom és agyvelőgyulladással is számolni lehet. Az influenzából való teljes felépülés 14 napig is eltarthat.
Az influenza általában a decemberi hónapokban ölt járványos méretet, s kitarthat márciusig, így az oltást 2-3 hónappal korábban kell beadni, de feltételezhető, hogy az egészséges szervezetben már 14 nappal az oltás után kialakul a maximális immunitás. Idén 1,3 millió adag vakcinát osztottak szét a háziorvosok között, ez a szám megegyezik a tavalyi mennyiséggel, amikor is az oltóanyag mindössze 80 százalékát használták fel. A veszélyeztetett emberek térítés mentesen kérhetik a háziorvosuktól, akinek nem jár ingyen oltás, annak körülbelül 1500 forintot kell fizetnie a vakcináért, és még ugyanennyit a beadásért. Ettől a héttől (okt. 13-tól) már minden orvosi rendelőben elérhető lesz az oltóanyag.
Az oltás hatékonysága 70-90 százalékos, tehát közel sem biztos, hogy megússzuk a betegséget, idén mégis nagyon ajánlják. Persze nem mindenki, néhány gyerekorvos nem ért egyet a beadásával, véleményük szerint a gyerekek immunrendszerére kell bízni az influenza sorsát. Amellett, hogy ledönthet a lábunkról egy teljesen más típusú influenza, mint ami ellen oltást kaptunk, sokan arról számoltak be, hogy az oltás után a betegség tüneteit érezték magukon néhány napig, oltási reakcióként. Hivatalosan ez azonban nem indokolt, mivel nem élő vírust tartalmaz a vakcina, s a tünetek csak véletlen egybeesés miatt jelentkezhetnek, állítják a szakemberek. Azok, akik az oltás ellenére megbetegednek, valószínűleg könnyebben vészelik át a betegséget, hamarabb meggyógyulnak és a szövődményeket is elkerülik.
Egy átlagos gyerek, vagy felnőtt, aki feltételezhetőleg egészséges, hosszan gondolkodhat, ha akar, hogy érdemes-e beadatni a védőoltást. Aztán aszerint, hogy a háziorvosa milyen irányvonalat képvisel, beoltatja a családot, vagy nem. S hogy kinek van igaza, ki jár jól, egyelőre nem tudni, azt pedig csak titokban reméljük, hogy nem az oltóanyaggyártók eladási számát kell egy-egy szúrással növeli, de ez igazán csak egy összeesküvés-elmélet.
