Gyermekközösségben az egyik leggyakrabban előforduló járványos megbetegedést a bárányhimlő, latinul varicella vírusa okozza. A betegség 90%-ban 10 éves kor alatt jelentkezik. A kórokozó először a légutakban szaporodik, ezt követően jut el a véráram útján a bőr és a nyálkahártyák területére.
A betegség lappangási ideje 10-14 nap, mely alatt a már megbetegedett egyén továbbadhatja a fertőzést. Ezt követi egy pár napos átmeneti időszak, amit kísérhet kismértékű láz, levertség. Azonban a betegséget leggyakrabban csak az első kiütés megjelenésekor diagnosztizálják.
A betegség lappangási ideje 10-14 nap, mely alatt a már megbetegedett egyén továbbadhatja a fertőzést. Ezt követi egy pár napos átmeneti időszak, amit kísérhet kismértékű láz, levertség. Azonban a betegséget leggyakrabban csak az első kiütés megjelenésekor diagnosztizálják.
Mik a bőrtünetek? Az egyes elemek izoláltan helyezkednek el, kezdetben vörös foltok, melyek órák alatt fejlődnek tovább gennyes hólyagcsákba, majd pörkkel fedett hámhiányos területekké. A pörk 1-2 nap múlva leesik, nyom nélkül gyógyul (persze csak akkor, ha nem vakargatjuk). Ezek a tünetek általában egyidőben vannak jelen, sokféleségére utal elnevezése: varicellas csillagkép. A kiütések többnyire erősen viszketnek. Az elkapart jelenségek elfertőződhetnek, elgennyedhetnek, ilyenkor apró heggel gyógyulnak. Nem ritka, hogy a garat, a száj nyálkahártyáján, a hajas fejbőrön is láthatunk bárányhimlős elváltozásokat.
Hogyan terjednek a testen a kiütések? Centripetális terjedést mutatva először a periférián (végtagok) jelennek meg, csak később jelentkeznek a törzsön.
Mik az általános tünetek? Hőemelkedés, láz, viszketés, de a gyermekek általános közérzete jó.
Mik az általános tünetek? Hőemelkedés, láz, viszketés, de a gyermekek általános közérzete jó.
Mik lehetnek a szövődmények?
- bakteriális felülfertőződés. Ez leginkább akkor következik be, ha mindenféle kenőcsökkel, rázókeverékkel kenegetjük a kiütéseket. EZT NEM SZABAD! Lehetőség szerint ne kenjük be semmivel a jelenségeket. A fertőzés kezelés nélkül életveszélyes formát is ölthet.
- járásbizonytalanság. Spontán gyógyul.
- tüdőgyulladás
Mi történik a gyógyulás után? A kórokozó nem tűnik el nyomtalanul a szervezetből, hanem a gerincvelőben maszkírozottan, alvó állapotban megmarad. Ha az immunrendszer valamilyen ok miatt legyengül (ez leginkább idős korban vagy daganatos betegségben fordul elő), akkor ugyanez a vírus kiváltja az övsömört.
Fontos tudni, hogy kik a leginkább veszélyeztetettek, kiket kell óvnunk a vírustól.
Azok a gyermekek, akik méhen belül vészelik át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők. Ezeknek a gyermekeknek csecsemő- vagy kisgyermekkorban nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki.
Fontos tudni, hogy kik a leginkább veszélyeztetettek, kiket kell óvnunk a vírustól.
- az idős embereket. Az idősek immunrendszere gyengébb, náluk egy fertőzés fatális kimenetelű lehet.
- újszülötteket
- kismamákat.
Azok a gyermekek, akik méhen belül vészelik át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők. Ezeknek a gyermekeknek csecsemő- vagy kisgyermekkorban nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki.A bárányhimlő magzatkárosító kockázata a terhesség 8-20. hetében jelentős. Ilyenkor - a baba szervfejlődésének időszakában komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség alakulhat ki.
Congenitalis, azaz veleszületett bárányhimlőről beszélünk, ha az anya a terhesség utolsó 14-21. napján esik át a fertőzésen. Ilyenkor az újszülött az élet első 10 napján betegszik meg. Ezeknél az újszülötteknek az esetében súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, mely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végződik.
Congenitalis, azaz veleszületett bárányhimlőről beszélünk, ha az anya a terhesség utolsó 14-21. napján esik át a fertőzésen. Ilyenkor az újszülött az élet első 10 napján betegszik meg. Ezeknél az újszülötteknek az esetében súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, mely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végződik.
Mit tehetünk?
- Megelőzés: védőoltás formájában több mint két évtizede lehetőség van rá. Az oltóanyaggal élő, legyengített kórokozót viszünk be a szervezetbe. Ezáltal a betegség kialakulása megelőzhető, de a védettség ugyanúgy kialakul. A védőoltás kilenc hónapos kortól adható. 12 éves korig 1 oltás, míg 13 éves kor felett 2 oltás szükséges a 100%-os védettség eléréséhez.
- Ha már kialakult a fertőzés:
- NE KENEGESSÜK A TÜNETEKET! Fentebb már említettem, súlyos fertőzéshez, bőrelhaláshoz vezethet. Ha viszket, inkább picit borogassuk be.
- Antihisztamint lehet viszketés ellen szedni.
- Tüneti szerek, pl. lázcsillapítás
- Súlyos esetben célzott antivirális terápia.
Konklúzió: Azt gondolom, hogy ha mód van rá, éljünk a védőoltás adta lehetőséggel. A bárányhimlő – ellentétben a köztudatban élő információval – nem egy egyszerű, gyors lefolyású betegség, amin jó átesni. Igen, lehet, hogy az esetek 98%-ban ilyen. De ott a maradék 2%, akinél súlyos szövődmények léphetnek fel, akár végzetes kimenettel is. Vigyázzunk egymásra is. A várandós kismamákat különösen óvjuk.
(A védőoltással kapcsolatban az orvosok véleménye különböző: sokan biztatnak az oltás beadására, de akad, aki még mindig azon az állásponton van, hogy jobb kisgyermekkorban túlesni a betegségen. Dr. Sohr György gyermekorvos szerint nem kell szobafogságra ítélni a bárányhimlős gyereket, ha kint nem süt a nap, vagy nincs az arcán himlő, nyugodtan kimehetünk vele a levegőre. Természetesen eszünkbe se jusson közösségbe vinni!
A bárányhimlő nevében egyébként a "bárány" a betegség nyom nélkül gyógyuló szövődménymentes természetére utal, ez a himlő az esetek többségében tehát szelíd, mint a bárány. - Tünde)
