Közeledik a strandidő, és előkerülnek a minik is a szekrényből, rosszabb esetben a szőr is a nadrág alól. És mi van, ha ez éppen akkor történik amikor már nem maradt elég pénz a kozmetikusra, a hideggyanta szintén nagyon drága, viszont a farmerhez már meleg van? Olyankor jöhetnek a házilagos módszerek.
A hideggyantákról már írtunk a múltkor, most azt jártuk körbe, igaz-e, hogy a házilag elkészíthető gyanta jobb, olcsóbb mint bármelyik testvére.
A gyantázás – mint a legtöbb szőrtelenítési módszer – nem jelenti a szőr végleges eltávolítását. Sajnos. A kezelés rendszeresen megismétlendő. Az itt leírt kétmenetes technikának ősi hagyománya van. Ez az eljáráspár újra divatba jött, bár a hírével ellentétben mégsem annyira bonyolult a használata. Ráadásul nem is olyan drága.
Már az ókorban is ezt használták
Az ókorban a nők mézemulziós pasztával kezelték a lábukat, majd cukorpasztával végezték a szőrtelenítést. Az udvarhölgyek, sőt, állítólag a gyönyörű Kleopátra is ezt a módszert alkalmazta szőrének eltüntetésére, és hogy még tökéletesebb legyen az eredmény, szőrtelenítés után a bőrfelületet különböző magvakból nyert olajokkal kezelték.
Íme a csodarecept:
Semmi másra nem lesz szüksége, cukorra, vízre és citromlére.
- két csésze cukor
- 1/2 csésze víz
- 1/2 csésze citromlé
Ez az adag körülbelül három gyantázásra elég, ami annyit jelent, hogy maximum 300 forintból kihozható. Persze, a ráfordítandó anyag mennyiségét és így az összeget befolyásolja az eltávolítandó szőr mennyisége (tekintettel a bikinivonal és lábak gyantázására).
Így kell elkészíteni
A hozzávalókat tegye teflon- vagy tapadásmentes edénybe, és rakja fel forrni (de vigyázzon, nehogy leégjen a cukor!). Állandó kevergetés mellett melegítse addig, amíg a színe elkezd sötétedni.
Az egész folyamat nem tart tovább negyven percnél (ez persze függ a tűzhelytől és a lábos minőségétől is), bár az biztos, hogy nagyon résen kell lenni a tökéletes állag eléréséhez: a túl sötét massza kemény lesz ahhoz, hogy gyantázni tudjon vele, ha pedig nem elég sötét, akkor meg túl folyós lesz, és megtépheti vele a bőrét. Ezért fontos, hogy a színt mindig ellenőrizze. Használhat erre pipettát vagy egy sima kiskanalat is. Cseppentsen az oldatból néhány cseppet egy fehér tányérra, és ha a cukorgyanta sötét mézszínű, elkészült.
Tipp:
Lehet kapni különböző gyantamelegítőket. Ha ezt használja a gyanta újramelegítéséhez, nem kell pepecselnie a tűzhelynél, és a tárolása is sokkal egyszerűbb! Arról nem is beszélve, hogy biztonságosabb, nem tudja megégetni magát, és nem kell a gyantát hűteni felmelegítés után, mert a gép olyan hőmérsékletre melegíti fel, amilyenre ön beprogramozza.
Nem nagy ördöngösség használni
A kész gyantát le kell hűteni, mert a forró cukormáz nem csak a fölösleges szőrtől szabadítja meg, de vele együtt a bőrétől is! Legalább tíz percet várjon használat előtt (és fontos arra is odafigyelni, hogy melegben jobban nyúlik a gyanta, ezért próbálja meg a lakás hűvösebb pontján használni!).
A titok abban rejlik, hogy a cukorpasztát a hagyományos gyantával ellentétben a száliránnyal ellentétesen kell felkenni! Igen, egy kicsit bizarrul hangzik, de ezzel a módszerrel kevésbé irritáljuk a bőrt, és mivel a szőrszálak jobban beletapadnak a mázba, kisebb annak is az esélye, hogy begyullad a szőrtüsző! A felvitelhez én spatulát használok, ami gyógyszertárban vagy bármelyik kozmetikai felszereléseket áruló üzletben fellelhető. Szóval, a felkent gyantát vagy papírcsíkkal (a dm-ben is kapható) vagy hagyományos módon lehet letépni, természetesen szálirányban. Nem mondom, hogy teljesen fájdalommentes, de tizenöt évnyi gyantázás után ezt találtam a legkíméletesebb módszernek. A lábamon az egyszerűség és gyorsaság kedvéért a papírcsíkos változatot preferálom, fazongyantánál a hagyományos kézi technikát (a kézi technikánál meg kell várni míg a gyanta kicsit megköt, így könnyebb letépni és nem fog nyúlni!). Igen, ez is fájdalmas, de esztétikusabb eredményt lehet vele elérni, mint a borotvával és a krémmel! Egyébként nem közhely, hogy a fájdalom fordítottan arányos a gyantázás éveinek számával. Engem fél évtizede beszélt rá a kozmetikus barátnőm az intim gyantára, azóta magamnak csinálom: a fájdalom és a szőrszálak mennyisége, évről évre csökken.
Ne keseredjen el, ha elsőre nem tud jól bánni a cukorgyantával, meg kell szokni a használatát. Valószínűleg kicsit hosszabb ideig tart az első egy-két alkalom, de nagyon hamar bele lehet jönni, és tényleg megéri a fáradozás. Ami még jó benne, hogy nem annyira fájdalmas, mint a patronos változat, és a lecsöpögött vagy a bőrön maradt gyantához sem kell külön méregdrága olajakat venni, egyszerűen langyos vízzel lemosható.
Az epilálás szabályai
- A szőrszál legalább 2-3 milliméteres legyen.
- A bőrnek szennyeződés- és zsírmentesnek kell lennie. Ezt el tudja érni háziszappannal. Fertőtlenítheti is a bőrfelületet – főleg a hajlatokban –, hogy a szőrszál kitépése után a sérült hámrétegbe ne kerüljön bacilus.
- Gyantázás előtt feltétlenül kenje be magát hintőporral (főleg kánikulában, hogy ne tépje meg a bőrét), hogy csak a szőrszálhoz és az elhalt hámsejtekhez tapadjon a gyanta.
- Utókezelés: szőrtelenítés után kenjen a bőrére nyugtató-, hűsítő- vagy hidratálókrémet vagy ezek keverékét.
Tetszik önnek a Dívány Shopaholic blogja? Keressen bennünket a Facebookon!
