A hétköznapokban, amikor épp csak elrohanunk mellette, észre sem vesszük, hogy mily különleges a Frankel Leó utca 64-66. szám alatti épület. A mályvaszínű ház ránézésre pontosan olyan, mint amilyenből Budapesten épp eleget látunk, mégis van egy igazán furcsa tulajdonsága: meteorkőből épült.
Ház az űrből: Európában is egyedülálló
A nemcsak budapesti és magyarországi, hanem európai viszonylatban is egyedülálló ház, ha úgy vesszük, maga a szabadalom. Kis Jenő okleveles mérnök volt az első ugyanis, aki 1906-ban a vasúti biztosítóberendezéseket és villamosokat gyártó Siemens-Halske cég budapesti székhelye számára felépült háznál
először alkalmazta a meteorkőből készült hőszigetelő falazási technológiát.
Hatásos még a penész ellen is
A ma mályvaszínben pompázó, egykor különleges pártázattal és kőerkélyekkel elkészült ház felépítését az építési hatóság csak saját felelősségre engedte, hiszen az 1900-as évek elején a főfalak és a födém is csak szilárd építőanyagokból készülhettek.
A meteorkő mellett viszont több érv is szólt, többek között a remek hőszigetelő tulajdonsága. Emellett ellenálló volt a penésszel, a legtöbb salétromsavval, sós és szerves oldószerrel szemben, de ugyanígy a folyadékok és a gázok sem tudták kikezdeni. Ráadásul – ahogyan a We Love Budapest is írja – Kis Jenő egy 1908-as hirdetése szerint az aerolitból készült falak szellőztethetők, gyorsan száradnak, így a házban található lakások nyáron jól hűthetők, télen pedig jól fűthetők.
Az meg már csak hab a tortán, hogy az anyag feleannyiba került, mint a tégla.
Sok mindent kibírt már az épület
Az Aerolith udvarként ismertté vált épület volt tehát az első, amely ebből az anyagból épült. Noha sokan nem bíztak abban, hogy sokáig bírja majd a megpróbáltatásokat, a ház kiállta a próbát. Olyannyira, hogy viszonylag épen átvészelte a második világháborút és az 1956-os forradalmat is. Időtállósága ellenére az új eljárás nem terjedt el széles körben – a meteorköves építkezéssel ezután csak elvétve készült néhány épület.
A legrégebbi, a legkeskenyebb és a legnagyobb
Természetesen e Frankel Leó úti házon kívül is akad bőven különleges látnivaló Budapesten. Ilyen például a főváros legrégebbi, ma is használatban lévő épülete, a Vörös Sün a Várnegyedben. Valahol ennek a Hess András tér 3. alatt álló háznak a közelében nyomtatták ki az első nyomtatott könyvünket, a Chronica Hungarorumot 1473 pünkösdjén. Aztán innen egy karnyújtásnyira, a Várkert rakparton áll Buda legkeskenyebb háza, a Mandl-ház, amely
Dunára néző homlokzatának szélessége csupán 6,2 méter, a Döbrentei utca felőli oldala viszont már csak 5 és fél méter, miközben 22 méteres magasságba nyúlik.
A legek között mindenképp fontos megemlítenünk az óbudai Faluházat is, amelyben többen laknak, mint egy kisvárosban. Az Állami Építőipari Vállalat jóvoltából 1970-ben épült panelsor az elkészülése óta Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakóháza is.
Ha szeretnél még több építészeti érdekességről olvasni, a figyelmedbe ajánljuk a titokzatos, ablaktalan épületekről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
