Sajnos már nemcsak a jövőt, hanem magát a jelent festi sötétre az a tény, hogy az aszály miatt több hazai tavunk is végérvényesen kiszáradhat. A klímaváltozás miatt a tavak nagyon gyorsan melegszenek, emiatt erőteljesebben párolognak, és egyszer csak majd kiszáradnak. A klímaváltozás mindenhol érzékelhető, még akkor is, ha nem sújt egyformán minden állóvizet. Egyre kisebb az esély, hogy egyáltalán láthatjuk még valaha a most megőrzött képeket egyes tavainkról és folyóvizeinkről.
Kiszáradás: volt már ilyen máskor is
A vízhiány alól a Balaton sem kivétel. Legnagyobb állóvizünk is kiszáradhat, ahogyan megtörtént ez már többször. Ezek közül a legemlékezetesebb az 1866-os év, amikor a vízszint olyan alacsony volt, hogy át lehetett gyalogolni az egyik partról a másikra. Ebben az aszályos évben a Velencei-tó és a Fertő tó is teljesen eltűnt.
Legutoljára 2003-ban volt extrém kevés víz a Balatonban, de 2012-ben is drasztikusan csökkent a magyar tenger vízállása. Hiába csökkent akár több tíz centit is száraz években a Balaton vize, egy-két év alatt mindig visszaállt az eredeti vízszint. Szakemberek szerint, ha el is tűnik egyszer a Balaton, annak nem az elpárolgás lesz az oka, hanem leginkább az elmocsarasodás.
Habár óriási vízhiánnyal küzd már évek óta a Velencei-tó is, a teljes kiszáradásától nem kell tartani. Igaz, júliusban megtörtént, hogy mindössze 77 centiméteres vízmélységet mértek a tavon, miután jelentős utánpótlás nem érkezik a mederbe.
Horgászverseny helyett sétálnak a tavakban
A tavak elsivatagosodása Magyarországot is elérte, és talán nem is gondoltuk, hogy ilyen gyorsan nyakunkon lesz ez a probléma. Ott, ahol korábban horgászversenyeket rendeztek, vagy jókedvű strandolók fürödtek, megesik, hogy ma már porzik a meder feneke.
A vészharangot akkor kongatták meg először, amikor a csapadékhiány és a felmelegedés miatt kiszáradt a Dunántúl népszerű horgásztava, a bicsérdi tó, valamint a Debrecen közelében lévő kedvelt kiránduló- és pihenőhely, a Vekeri-tó.
De ugyanerre a sorsra jutott Baranya megyében már legalább tíz horgásztó is. Ezeknél a tavaknál nemcsak az anyagi kár, hanem a természeti katasztrófa is felbecsülhetetlen.
Soha nem volt ilyen kevés víz Sástón sem
Az utóbbi hetekben drasztikusan lecsökkent a hazánk legmagasabb pontján kialakított mesterséges tó vízszintje is. A Mátrában lévő Sástón nemrég 48 centiméteres vízmélységet mértek az átlagos 96 centiméter helyett.
Sástó a Mátra egyik legkedveltebb kirándulóhelye azóta, hogy az 1960-as években kialakították.
Természetvédelmi szempontból is fontos terület, amely Natura 2000-es védelem alá tartozik, számos védett állat- és növényfaj élőhelye.
A tó vízutánpótlása kizárólag természetes módon történik, azonban az elmúlt hónapok csapadékszegény időjárása miatt ezek a források elapadtak, a vízszint pedig folyamatosan csökken, a szakemberek szerint augusztus végére akár teljesen eltűnhet a víz a kedvelt csónakázótóból, amelyben még soha nem volt ilyen kevés víz, mint ezen a nyáron.
Patakok és források is kiszáradtak már
A nyári vízhiány nem új keletű probléma, hiszen már télen is jelentős volt a csapadékhiány a folyókon, patakokban és a tavakban egyaránt. Az előrejelzések szerint pedig nem várható változás, marad a meleg időjárás, számottevő csapadék nem várható, így a folyók szempontjából sem lehet változásra számítani.
A Mátra erdeiben lévő patakok és források közül is több kiszáradt már Mátrafüred közelében.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő folyókban és kisvízfolyásokban is nagyon alacsony a vízállás, csak a Tisza duzzasztott szakaszain jellemző valamivel bővebb vizű állapot.
A Sajó és a Hernád vízszintjei az eddig észlelt legkisebb víztartományban mozognak.
A világ nagy tavai is veszélyben vannak
A világ vízkészletei egyre inkább apadnak, sok helyen már most komoly gondot okoz a vízellátás, és aggasztó a vízhiány.
Az iráni Urmia-tó sókedvelő baktériumoktól és algáktól vöröslő vize mindig is a turisták kedvence volt. A számuk azonban folyamatosan csökken, mert a tó területe a nyolcvanas évek óta ötödére zsugorodott. A következő nemzedékek feltehetően már nem fognak itt fürödni.
A hawaii-i Waiau-tó mérete 22 éve kezdett rohamosan csökkenni, mostanra pedig már csak egy pocsolya maradt belőle. A kiszáradás okára egyelőre nem jöttek rá.
Az Aral-tó hatvan évvel ezelőtt még a világ negyedik legnagyobb tavának számított, 2004-re azonban elveszítette vízmennyiségének 90 százalékát, és élővilágának nagy része is elpusztult.
A Jordán-folyó vízszintjének csökkenése miatt az elmúlt évtizedben a Holt-tenger kettészakadt, emiatt a déli része fokozatosan kiszárad.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
