Cseke Eszter

Jógázik, könyvet olvas, vagy a szokottnál is közelebb engedi magához a természetet Cseke Eszter, ha úgy érzi, fogytán van testi-lelki ereje. Amikor az RTL+-on látható On the Spot dokumentumfilm világutazó szerkesztőjének egy kihívásra megoldást kell találnia, mindig tudja, kik azok az emberek, akik energiával töltik majd fel.

„A jóga olyan szelep, ahol ki tudom engedni a gőzt”

„Az első, amibe biztos, hogy kapaszkodnék és kapaszkodni tudok, ha szeretnék feltöltődni, az a kundalini jóga, ami testi, lelki és szellemi elmélyülést is hozott az életembe. Ez egy olyan szelep, melyen keresztül biztos, hogy ki tudom engedni a fáradt gőzt. Itt, Balin van egy csodálatos tanárom, aki már több mint negyven éve tanítja ezt a jógairányzatot. Az ő óráin mindig sikerül oldani a stresszt, és két lépés távolságból szemlélni azt a helyzetet, amiből esetleg nem találom a kiutat.
Évek óta jógázom, több fajtáját kipróbáltam.

A kundalini jóga abban különbözik a többitől, hogy jóval több spirituális teret enged annak, hogy az ember kapcsolódjon mindenhez, ami fontos.

Ha nem jógáznék, nem is tudom, mikor engedhetném meg magamnak, hogy 60, vagy akár 90 percig is becsukott szemmel, egymagammal legyek. Ez már önmagában óriási kihívás, és sokat tanít a belső utunkról.” 

„A testvériség és az anyaság egyre fontosabb”

„Egy másik kapaszkodóm az az energia, mellyel a lánytestvéreimhez kapcsolódom. Két nővérem van, és ezt a fajta kapcsolatot egyre fontosabb köteléknek érzem. Bár mindhárman a világ három különböző pontján vagyunk, ennek ellenére folyamatosan egy egységet alkotva kapcsolódunk egymáshoz.

A testvériség, mint egy ősi kapocs, állandó.

És igazi, mélyről jövő segítség akkor is, amikor krízis van, vagy csak össze van kavarodva az ember, és nem tudja, merre van a kiút… 
Hasonló energiákkal tölt fel a gyerekeimmel eltöltött minőségi idő is, amikor valóban ott vagyok a pillanatban, és látom, ahogy a kisbabám szemléli a világot, érzékelem, ahogyan reagál, vagy szemtanúja vagyok annak, ahogyan ébred. Vagy az az utolsó öt perce a napnak, amikor még sutyorgunk az ágyban a fiammal, ilyenkor beszéljük meg a legfontosabb dolgokat. Fontos, hogy ezekben a pillanatokban minden mást ki tudok zárni, és úgy vagyok a gyermekemmel, hogy már-már én magam is gyermekivé válok. Ez a fajta kapcsolódás rengeteget segít, ráadásul nagyon komoly gyógyító ereje is van.”

„A munkámban is el tudok mélyülni”

„Engem a munkám is feltölt azáltal, hogy sokszor nagyon komoly elmélyülési lehetőséget kínál. A dokumentumfilm-készítés szerkesztéssel, rendezéssel és sok utómunkával jár, és ez mind-mind olyan komoly pluszt hoz az életembe, ami segíthet feldolgozni a problémákat, vagy megoldást találni bizonyos kérdésekre. Addig boncolhatjuk az egyes témaköröket, a szereplőink minden rezdülését, hogy sokszor a kollégaimmal mi is feloldódunk egy tőlünk addig idegennek hitt életben, ezáltal az érzékenységünk és az empátiára való képességünk nem tud elkopni.”

„A könyvekben fel tudok oldódni”

„Ha kapaszkodókat keressük, nem feledkezhetünk meg a könyvekről sem, melyekben igazán el lehet veszni és fel lehet oldódni. Én most éppen Máté Gábor Normális vagy? című könyvét forgatom esténként. Az elején még bántam, hogy esténként vettem elő, mert az olvasottak még sokáig nem hagytak nyugodni, így nem tudtam tőlük elaludni, de most már a nyugodtabb, reményt adó fejezeteknél tartok.”

„A természet alapvetés az életünkben”

„És ami a legeslegfontosabb, ami mindent összefog, és ami nélkül nem működhet az életünk ebben az általunk létrehozott civilizációban, az nem más, mint a természet. Nekem nagyon komoly segítséget nyújt ahhoz, hogy egyben maradhassanak körülöttem a dolgok, vagy ha szétestek, újra összeálljanak. A természetben tett séták, vagy egyáltalán csak a természet szemlélése, a fák közelsége, a növényekkel való babrálás talán a legmélyebb filozófia és egyben alapvetés az életünkben. Most pedig különösen szerencsések vagyunk, mert az időnk nagy részét a szabad levegőn töltjük itt, Balin, ahol most éppen élünk.”