Magyarország 20. századi történelmének is meghatározó politikai jelképe volt a vörös csillag, amely ugyanúgy visszaköszönt az épületeken, mint a közlekedési eszközökön vagy a személyes okmányokon.
Nemzeti zászlókon a vörös csillag
Noha a vörös csillagot a baloldali ideológia jelképeként ismerik el, e szimbólum önmagában vagy egy bonyolultabb motívum részeként nem jelenti automatikusan a baloldali eszmékhez való hűséget, miután használata széles körben elterjedt. Az viszont tény, hogy az ötágú szimbólumnak megannyi allegorikus jelentést tulajdonítanak, beleértve azt is, hogy öt pontja a munkás öt ujját vagy az öt kontinenst képviseli. Emellett az is tagadhatatlan, hogy a vörös csillagot még ma is több nemzeti zászlón is láthatjuk, ott van például az észak-koreaiban is.
Egy regényből jött jelkép?
A szimbólumot 1917-től használta a bolsevik mozgalom, de eredete a kommunista hűség jelképeként valószínűleg régebbre nyúlik vissza. Egyesek azt állítják, hogy egy 1908-as Vörös csillag című orosz regényből ered, amely egy utópisztikus kommunista társadalmat ír le. Mások azonban úgy vélik, hogy kezdetben jelzőként használták, hogy megkülönböztessék a bolsevikbarát moszkvai csapatokat az első világháborúban a frontról visszatérő katonáktól. Ezt támasztja alá az az 1910-es évek végi jelenség is, amelynek során a vörös csillag nagy tömegekben kezdett el megjelenni Európa több, kommunista forradalmat megélt országában.
A vörös csillagot a Magyarországi Tanácsköztársaság hivatalos címereként is használta, és országszerte jelentek meg az épületeken.
Ha szeretnéd felidézni, Budapest mely pontjain volt látható a szimbólum, kattints a képre, és megnyílik a galéria.
Ha szeretnél még a régmúlt eseményeiben barangolni, ajánljuk figyelmedbe a városligeti Vidám Parkról szóló cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
