Vajon mi a közös Japánban, Indiában és Kínában azonkívül, hogy mindhárom ázsiai ország? Többek között az, hogy egyikben sem használják a nyári időszámítást. Az óraátállítást csupán a világ hetven államában nem alkalmazzák, a maradék 125 országban viszont minden tavasszal és ősszel előkerülnek a vekkerek és a faliórák egy előre- és hátratekerésre.
Már csak néhány nap, és vége
A nyári időszámítás utolsó szombatjának estéjén mindig egy kicsit elégedettebben húzzuk magunkra a takarót, vágyva arra a tavasszal ellopott egy órára. Valószínűleg így lesz ez most hétvégén is, amikor október 29-ére virradóra hajnali 3 óráról 2 órára forgatjuk vissza az időt. Ennek még örülünk is, pláne úgy, hogy a telefonjaink már automatikusan átállnak az új „időszámításra”, azzal viszont már kevesebben számolunk, hogy az őszi állítgatás is hatással lehet a működésünkre, a hangulatunkra, sőt, az alvásunkra is.
Összezavarodhat a belső óránk
A testünknek ugyanis van egy belső órája, vagy cirkadián ritmusa, amely napi ciklusonként váltogatja az alvás és az ébrenlét időszakát. A „testünk időmérője” a napfénynek való kitettségünk alapján áll be.
Vagyis: amikor fény éri a szemünket, az azt az üzenetet küldi az agyunknak, hogy ideje felébredni, amikor pedig kint sötét van, azt a jelzést kapja az agyunk, hogy ideje aludni.
Ősszel és télen, amikor a nappalok rövidebbek, a napfény hiánya miatt a testünk órája összezavarodhat, amely a szezonális depresszió néven ismert tünetekhez vezethet.
Kanada volt az első
Míg 1916-ban Németország és Ausztria volt az első ország, amely alkalmazta a nyári időszámítást, kevéssé ismert tény, hogy néhány száz kanadai nyolc évvel „verte meg” a német birodalmat. 1908. július 1-jén ugyanis az ontariói Port Arthur, vagyis a mai Thunder Bay lakói egy órával előreállították az óráikat, hogy elkezdődhessen a világ első nyári időszámítása. E példát hamarosan több és több kanadai település követte. A német birodalom ezzel szemben csak 1916. április 30-án fordította először egy órával előre az idő kerekét azért, hogy visszafogja a mesterséges világítás használatát, és hogy üzemanyagot takarítson meg. Néhány héttel később e kezdeményezéshez csatlakozott több országgal együtt az Egyesült Királyság és Franciaország is. A nyári időszámítás évente több mint egymilliárd embert érint, az átállítás dátumai országonként eltérőek.
Több a depressziós
A szezonális depresszióban szenvedők eleve hajlamosak a testük órájának a zavaraira, éppen ezért úgy gondolják, hogy az időszámítás változása súlyosbíthatja a depressziót. Egy korábbi tanulmány szerint a depressziós epizódok száma 11 százalékkal nőtt a nyári időszámításról a „normálra” való átállás idején. Dr. Jane Timmons-Mitchell pszichológus szerint a 24 órás ciklusunk felborulásával a testi és lelki egészségünk működése is veszélybe kerül, hiszen mindkettő e folyamat szabályozásán múlik.
Kevesebb alvás októberben
Egy másik felmérés szerint az amerikai lakosság körülbelül 5 százaléka szenved szezonális affektív zavarban, a depresszió egy olyan típusában, amely a nappali órák csökkenésével, ősszel jelentkezik; és még további 20 százalék szenved ennek az enyhe formájától is. A Sleep Foundation kutatása azt mutatja, hogy az e zavarban érintettek 52,9 perccel kevesebbet alszanak októberben, mint szeptemberben. Egy az alvást és az affektív zavart összefüggéseiben vizsgáló kutatás rávilágított arra is, hogy a hűvösebb évszakokban a kevesebb napfény áll a szezonális affektív zavar hátterében, amely dr. Chris Winter alváskutató szerint is a nyári időszámításról való átállás miatt súlyosbodhat.
Ezek a tünetek
A szezonális affektív zavarra ezek a tünetek hívhatják fel a figyelmet:
- szomorúság vagy rossz érzés a nap nagy részében;
- túl sokat alvás;
- koncentrálási nehézség;
- a tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése;
- lelassultságérzés;
- túlevés vagy szénhidrát-sóvárgás;
- reménytelenség vagy bűntudat
Forrás: USA Today
Veszélyes a nyári átállítás is
Mindezek ellenére tévedés azt hinni, hogy csak a téli időszámítás okozhat kellemetlenségeket. Sőt! A tavaszi éves rituálé sem holmi ártalmatlan eltolódás, megfigyelték ugyanis azt, hogy az átállítást követő hétfői napokon az Egyesült Államokban 24 százalékkal megemelkedik a szívrohammal kórházba kerülők száma. Noha testünknek akár hetekig is eltarthat a változáshoz való alkalmazkodás, szerencsére a szívinfarktus megnövekedett rizikója csak körülbelül egy napig tart. Ugyanakkor a tavaszi időszakban hajlamosak vagyunk többet hibázni például az utakon. A kutatók becslése szerint a 2002 és 2011 közötti kilencéves időszakban az Egyesült Államokban a nyári óraátállítás miatt álmos sofőrök által okozott autóbalesetek valószínűleg harminc ember életébe kerültek. Ám a problémák sorának ezzel koránt sincs vége: a tavaszi váltáskor nagyobb eséllyel következnek be munkahelyi sérülések, de emellett megnövekedhet a stroke kockázata is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
