Tényleg csecsemőket dobáltak le a Taigetoszról a spártaiak?

Tények és tévhitek

GettyImages-471142183
Olvasási idő kb. 4 perc

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Az ismert és kellően vérfagyasztó történet szerint az ókori görög katonaállam, Spárta lakói a gyengének gondolt vagy testi fogyatékossággal rendelkező csecsemőket – akikről úgy ítélték meg, nem válhat belőlük harcos – a város közelében lévő Taigetosz-hegy tetejéről a mélybe dobták. De vajon tényleg tömegesen ölték a kisgyerekeket a spártaiak, vagy csupán a fantázia szüleménye a híres legenda?

Kitették a gyerekeket a Taigetosz lábához – állította a történetíró

Az évezredek óta ismert Taigetosz-legenda forrása Plutarkhosz római állampolgársággal bíró görög történetíró, aki több száz évvel Spárta fénykora után, a Krisztus utáni első és második évszázad fordulóján írt művében, a Párhuzamos életrajzokban foglalta össze a rettenthetetlen katonaállam históriáját és szokásait, megemlékezett például a spártai gyerekek és fiatalok egyedi neveléséről. Plutarkhosz többször ellátogatott Spártába, a városban azonban ekkor már hűlt helye sem volt az egykori szigorú katonakultúrának, a jeles történetíró csupán a helyiek szóbeszédéből, az évszázadok óta terjengő legendákból kaphatott képet az egykori jellegzetességekről.

A Taigetosz-történetet Plutarkhosz (a Lükurgosz spártai királyról írt életrajzában) egészen másképp írta le, mint azt napjainkban a legtöbben ismerik: művében szó sem esik gyilkosságról vagy a csecsemők mélybe taszításáról. A spártaiak csakugyan kivetették a társadalomból azokat a kisgyerekeket, akiket testi fogyatékosságuk miatt alkalmatlannak találtak a katonaságra (vagy lányok esetében a katonaanyaságra) nevelésre, mely már hétéves korban elkezdődött; a „hibásnak ítélt” csecsemőket a Taigetosz-hegy lábánál helyezték el, ahonnét bárki szabadon elvihette őket. A szerencsés – a spártaiak hite szerint az istenek kegyét élvező – gyerekeket a környékbeli utazók, földművesek, esetleg rabszolga-kereskedők magukhoz vették, a kevésbé szerencsések ugyanakkor elpusztultak egyedül a vadonban.

Az ókori Spárta a Taigetosz-hegy lábánál
Az ókori Spárta a Taigetosz-hegy lábánálUniversal History Archive / Getty Images Hungary

Nem találtak erre utaló nyomokat a régészek

A Plutarkhosz által apothetai, vagyis „kihelyezés” néven említett szokást azonban semmilyen más korabeli vagy későbbi forrás nem említi, így erős a gyanú, hogy inkább csak egy mítoszról lehetett szó, melyet a történetíró a spártaiaktól hallott, igazságtartalmát azonban képtelen volt ellenőrizni. Egyes történészek szerint a spártaiak inkább a bűnözőket és egyéb, az állam ellen vétett elítélteket tették ki a Taigetosz lábához, a természeti elemek és az istenek kegyére bízva őket, ebből alakult ki tévesen a kisgyerekek kihelyezésének legendája. Mások úgy gondolják, az apothetai nemcsak Spártában, de az egész ókori Hellászban bevett szokás lehetett, és nem a katonanevelés, hanem a túlnépesedés adhatott rá okot, azokat a gyerekeket száműzték, akiket családjuk és az állam már nem tudott eltartani.

2017-ben egy görög régészcsapat a kérdés nyomába eredt, és alaposan, öt éven keresztül vizsgálódott a Taigetosz-hegy környékén, majd megállapították, hogy Plutarkhosz és az apothetai története minden valószínűség szerint fikció. A kutatók 46 férfi maradványait találták meg a hegy lábánál, melyek a Kr. e. 6. és 5. századból származnak, és egyértelműen felnőttekhez, jellemzően 18 és 35 év közötti személyekhez tartoznak – ebből azt a tanulságot vonták le, miszerint a helyszín inkább kivégzőhelyként vagy az elítéltekre mért száműzetés (lásd az előző bekezdést) helyeként szolgált, mintsem a kisgyerekek kihelyezésére használták volna.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Tényleg izzó vastrónra ültették Dózsa Györgyöt?Tényleg izzó vastrónra ültették Dózsa Györgyöt?

Izzó vaskoronával a fején, tüzes vastrónuson égett el élve a leghíresebb magyar parasztvezér, hívei pedig ettek a húsából – mennyi igaz a történetből?

Tovább olvasom

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek