Már le is lőjük a poént: a „spenótfognak” nevezett jelenség azért következik be, mert a leveles zöldek tele vannak oxálsavval.
„Ez a természetben előforduló vegyi anyag számos növényben megtalálható, de a spenótban általában magasabb a mennyisége, mint más haszonnövényekben”
– jegyzi meg Jim Correll, az Arkansasi Egyetem növénykórtan-professzora. „A spenót valószínűleg védekezési mechanizmusként használja az állatok számára, például a rovaroknak ajándékoz belőle, amelyek megpróbálják megenni” – fűzi hozzá a szakember.
A spenót más vegyületekkel is tele van, beleértve a béta-karotint (az A-vitamin prekurzora), a luteint, a folátot, a C-vitamint, illetve a vasat, a foszfort, a káliumot és a kalciumot – ami szintén részt vesz a „spenótfog” kialakulásában.
„Amikor spenótot eszel, az oxálsav kalciummal keveredik”
– magyarázza Correll a Live Science-nek. A két hozzávaló közötti reakció kalcium-oxalát (CaOx) képződéséhez vezethet, amely kristály, így nem oldódik jól vízben.
„Majdnem olyan, mintha apró kristályok lennének a szádban, ez adja azt a szokatlan érzést és állagot”
– világítja meg a furcsa „spenótfog”-érzést Correll. Sőt, mivel a kalcium-oxalát kristályok vízben szinte oldhatatlanok, a vesekőre hajlamos emberek veséjébe kerülhetnek – fűzi hozzá a szakember.
„A spenót nem az egyetlen olyan étel, amely sok oxálsavat tartalmaz. Correll és munkatársai szerint a répa, a rebarbara, az eper, a diófélék, a csokoládé, a tea, a búzakorpa és a szárazbab növelik az oxalát mennyiségét a vizeletben, és hozzájárulhatnak a vesekőképződéshez” – írta az Euphytica folyóiratban megjelent, 2016. júliusi tanulmányában.
Ám egy új spenótfajta mindent megváltoztathat. Több száz spenótfajta létezik, egyesek kétszer annyi oxálsavat tartalmaznak, mint mások. Corell és kollégái alacsony oxálsavtartalmú növényeket próbálnak együtt nemesíteni azzal a céllal, hogy olyan spenótot készítsenek, amelyet mindenki bátran ehet rövid és hosszú távú következmények nélkül.
Mivel időigényes minden egyes spenótnövény oxálsavszintjének tesztelése, a kutatók jelenleg olyan genetikai markereket keresnek, amelyek alapján megállapítható, hogy melyik spenótnövényt lenne a legjobb tenyészteni.
Amikor új spenótnövényeket tenyésztenek, a tudósoknak ráadásul más tényezőket is figyelembe kell venniük, beleértve az ízt és azt, hogy egy alacsony oxálsavtartalmú spenótnövény képes lesz-e megvédeni magát a rovarok ellen. Addig is, a spenót szerelmesei megfőzhetik vagy párolhatják a növényt, hogy megszabaduljanak a kalcium-oxaláttól. Vagy facsarhatnak egy kis citromlevet a friss spenót tetejére, mivel a citromlében lévő aszkorbinsav (C-vitamin) segít az oxálsav oldásában.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
