Ijesztő parazita terjed a magyar vizekben

GettyImages-1584316164
Olvasási idő kb. 3 perc

Balatoni angolnákat vizsgálnak a magyar kutatók: a különös külsejű vízi lényeket egy parazita támadja, szaporodni a tóban nem képesek, mégis ott vannak legnagyobb állóvizünkben.

Nincs a Balaton vizében élő angolnákéhoz hasonló halállomány a világon. A legtöbben azt hiszik, ez a faj kipusztult a tóból, pedig nem: a szakemberek napjainkban is komoly kutatómunkát végeznek a halakon. 

Az angolnát még az is megismeri, aki nem ért a halakhoz: a hosszúkás testű, kígyószerű állat bár Magyarországon őshonos, a Balatonba mégis betelepített fajként került. Többféle szempontból is különleges halfajta, ugyanis a szaporodásához akár 6-8000 kilométert is vándorolnia kell, ívásra ugyanis csak sós vízben képes. 

A magyar vizekben őshonos az angolna

Ugyan a Balaton vizébe tömegével csak az 1960-as években telepítették be, azonban már az előző évszázadban is több ízben fogtak ki a tóba vélhetően a Sió-csatornán keresztül a Dunából átjutott példányokat.

Az 1960-as években könnyű kifoghatósága és ízletes húsa volt az elsődleges oka annak, hogy 83 millió angolnalárvát telepítettek a tó vizébe. 

A szakemberek ekkoriban úgy vélték, hogy alig tíz százalékuk éli túl majd a műveletet, megdöbbentő módon azonban ennél sokkal nagyobb számban maradtak életben a magyar tenger vizében.

Olyannyira elszaporodtak, hogy az őshonos halfajok mennyiségét is befolyásolták, ráadásul ikrákkal táplálkoznak. Végül 1991-ben tömeges pusztulásnak indultak, ami stabilizálta a tó élővilágának egyensúlyát.  

Mivel számuk akkoriban komolyan lecsökkent, sokan azt hiszik, végleg kihalt a faj a Balatonból, azonban még a múlt héten is fogtak ki onnan angolnát. Egy kutatócsoport folyamatosan vizsgálja a balatoni angolnapopulációt.

Nincs a világon még egy olyan hely, ahol ennyi idős példányok élnének változatlan körülmények között,

hiszen az angolnák máshol folyamatosan vándorolnak. A Balatonba utoljára a kilencvenes évek elején került angolnaivadék, de élnek akár 40 éves példányok is a tó vizében. Mivel szaporodni itt nem tudnak, máig a hatvanas-kilencvenes évek közti időszakban betelepített példányok úszkálnak a Balaton vizében.

A Balaton vizének angolnái különösen fontosak a tudomány számára
A Balaton vizének angolnái különösen fontosak a tudomány számáraGetty Images Hungary

Egy parazita miatt pusztultak el tömegével

Egy úszóhólyagot károsító parazita 1991-ben nagy angolnapusztulást okozott: a kártevő ma is jelen van a balatoni angolnákban és hatalmas károkat okoz az úszóképességükben. Egy-egy angolna úszóhólyagjában akár száznál is több féreg fejlődhet ki, van, amelyik 3 centisre is megnő.

Apró érdekesség, de ez a kártevő volt az oka annak, hogy korábban azt hitték, elevenszülő a hal.

A paraziták jelenléte miatt az érintett állatok még akkor sem tudnak elvándorolni a Sargasso-tengerig, hogy ott szaporodhassanak, ha átjutnak a Sió-csatornán, hiszen az élősködő úszóképességüket is befolyásolja.

A kutatók számára napjainkban igencsak fontos a balatoni angolnaállomány, ugyanis a betegség nemcsak a hazai, de a külföldi angolnafajokat is megtámadja. A külföldi, vándorlásképes példányokkal ellentétben egy helyen élnek évtizedek óta, ezért olyan vizsgálatokat is végezhetnek rajtuk, ami máshol nem volna lehetséges. A magyar halbiológusok jelenleg a parazita ivarérésre gyakorolt hatását és a még életben lévő példányok immunválaszát is kutatják

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek